Pehl Ildikó blogja

Túl a személyesen

Túl a személyesen

Végtelen jelenlét

2014. november 04. - Pehl Ildikó

ocean-horizon-via-bluewallpaper-org

Vége van, elmúlt, elült a vihar.

Talán sosem volt igaz, elmúlt a zaj.

Nincs félelem, nincs kétség, az üresség zenél.

Itt van a kegyelem, keresztülfúj a szél.

 

Kerestem valamit, ami sohasem élt,

Nincs itt, sohase volt, aki azt mondja: én.

Kerestem a szívemet, mindennek gyökerét,

Csak egy szív van, s az szabad mindörökké.

 

A boldogságóceán tengernyi mély,

Az univerzum ragyog, feneketlen tér.

Ami feltárul előttem, egyszerű, szép:

Szabad vagyok végre, szabad mindörökké.

 

Pehl Ildikó

 

Az élet szép

"Épp elég, ha egész életedben csak egyetlen egy imát tanulsz meg.
Azt, hogy köszönöm."
Eckhart Tolle

Az élet szép. Igen. Minden félelmével, fájdalmával, minden örömével, a szerelemmel, a szépséggel, a kudarcokkal, a sikerekkel, a nehézségekkel, a tanításaival együtt.
Minden a helyén van. Mindig. Minden úgy jó, ahogy van. Minden úgy történik, ahogy történnie kell.
Nem tud más lenni, mint amilyennek te látod.
csoda-kapu
Semmit sem érdemes kihagyni. Mindent élj meg, amit lehet, olyan teljesen, amilyen teljesen csak tudod. Semmit ne fojts el magadban, mindent engedj át magadon.
Minden érzés, minden élmény jó, mert amikor kijössz belőle, azt érzed, hogy igen, megérte.
Érezz! Élj meg minden érzést, ne féltsd magad, hiszen nem azért jöttél, hogy félj az élményektől.
beauty-354565_640
Csak az tud megtörténni, amit megengedsz. Soha, semmi nem olyan értékes, mint a tapasztalat. Ezért jöttél. Mert tapasztalni akarsz.
Csak azt tudod létrehozni, amit képes vagy látni, amit látsz, azt tudod megvalósítani. Amit belelátsz ebbe a gyönyörű életbe, az lesz a tiéd.
Ne hagyj ki semmit, amiről úgy érzed, hogy meg kell tenned, mert egyszer csak arra ébredsz, hogy az utolsókat lélegzed és nem éltél eleget.
index-csoda Soha ne hagyd, hogy bármi is visszatartson attól, hogy megtapasztald, amiről azt érzed, hogy akarod.
Élj most! Érezd, hogy élsz! Mindegy, hogy jónak vagy rossznak gondolod, nem tudsz hibázni. Egyébként is, amiről most azt hiszed, hogy rossz, lehet, hogy később, amikor már érted, mi miért történt, hova vezetett, látod, mi lett belőle, azt fogod gondolni, hogy nem is történhetett volna jobban.
Mert minden úgy van jól, ahogy van! Minden érted van. Csal éld meg!
Senki nem tud neked többet adni a saját tapasztalatodnál.
Ez a te életed.
Nem számít, hogy milyenek a körülményeid. Mindig lesznek körülmények. Nem számít, hogy pillanatnyilag van pénzed, vagy nincs.

Nem számít, hogy van-e a közeledben valaki vagy nincs.
Amikor igent mondasz arra, ami van, máris a tiéd minden. Amikor hálás tudsz lenni azért, hogy élsz, hogy létezel, hogy tapasztalsz, mindent megkapsz, amire szükséged van.
Pehl Ildikó
pszichoblogger
--

Soha többé! Vagy mégis?

Most azt mondod, nem érdekel, elég volt, soha többé.

Hanyadszor is? Harmadszor? Sokadszor. Ki számolja?

De mit csinálsz majd akkor, amikor elmúlik a dühöd és eszedbe jut, milyen jó volt vele?

Amikor eszedbe jut, milyen jó érzés, amikor átölel és megszűnik a világ körülöttetek.

Emlékszel rá akkor is, ha nem akarsz. Eszedbe jut valamiről és hiányzik. Nagyon. Beleborzongsz az emlékbe. Annyira fáj a hiánya.

Mert fontos volt neked. Olyan volt, mint egy barát. Igen, barátság extrákkal.

images-frézia

Hiányzott nagyon, azért hívtad fel. Jó volt látni, hogy örült neked. Meg a virágnak, amit vittél neki.

Azt hitted, most majd minden más lesz, hiszen a szavát adta. Igen, voltak illúzióid, megbíztál benne, meg akartál bízni, mert szereted. Nagyon szereted. Annyira jó volt újra együtt. Ő lenne a hozzád való. Olyan jó, amikor hozzád bújik, ahogy rád néz, ahogy nevet, ahogy csillog a szeme.

De arra nem gondoltál, hogy elárul. Azt hitted, jobban fáj neki a hiányod, mint az, hogy csak titokban láthat.

Nem ismered őt, csak szereted. Azt hitted, föladja az elveit, de ő nem ismer kompromisszumot, ő a vagy mindent vagy semmit híve.

Hát akkor semmit. Még nem lehet. Most még nem. Még dolgod van itt. Még játszani kell a Grál-lovag szerepét. Terhes már, unod - egy idő után ezt is meg lehet unni -, de nem tudod letenni. Még nem, most még nem lehet.

De mit csinálsz majd, amikor egy éjszaka megint arra ébredsz, hogy az ő illatát érzed? Olyan jellegzetes a bőre illata, olyan, mint senki másé.

Hiába fekszik melletted egy másik nő, hiába nem akarsz rágondolni, hiába akarod kitörölni az életedből, a gondolataidból, itt van veled, most már örökre.

Hiába mondod, hogy soha többé, hiába tagadod még magad előtt is, hiába akarod, még nincs vége. Tudod, érzed, még nem lehet, így nem lehet. Hiszen szereted. Hogy mi köt hozzá, nem tudod, csak azt érzed, hogy hiányzik, ha nincs veled.

Így hát marad a hiány, az emlékek és a testének az illata.

A következő találkozásig.

Pehl Ildikó

pszichoblogger

http://tulaszemelyesen.hu/

Hírlevélre feliratkozás itt.

 

Elfogadás

a_szeretet_1360741_9534_1386574150.jpg_500x500

Az egyik megvilágosodás intenzív elvonulásra úgy érkeztem, hogy tele voltam haraggal. Fel nem dolgozott haraggal és nem értettem, honnan jön, kire vagy mire haragszom. Megnéztem a dühömet és rájöttem, azért vagyok dühös, mert a többiek nem veszik észre a hibákat. Nem értettem, hogy lehet, hogy én látom, a másik pedig nem?

Aztán rájöttem, hogy lehet, hogy látják, csak nem teszik szóvá, nem érdekli a többieket. Azért, mert nem tulajdonítanak ennek jelentőséget. Miért? Két eset lehetséges. Az egyik, hogy azért, mert számukra nem fontos sem az ember, sem a tévedései, ezért nem érinti őket. A másik, hogy azért, mert szeretik azt, aki éppen hibázik.

És akkor jött a felismerés: Aki hibázik, azért teszi, mert azt teszi, amire képes akkor, abban a helyzetben. Mert mindenki azt teszi, ami tőle telik. S ha ezt elfogadom, és nem várok olyasmit, amire nem képes, akkor az egész embert fogadom el, a hibáival, a tévedéseivel, az ügyetlenségével, a dühével, a tökéletlenségével együtt.

Ez (is) A SZERETET.

Pehl Ildikó

pszichoblogger

http://tulaszemelyesen.hu/

Békében magammal

Egész életemet végigkísérte az érzés, hogy a családba, ahova születtem, nem tartozom bele. Mindig kirekesztettnek éreztem magam. Mindig volt bennem egy megmagyarázhatatlan fájdalom, amit nem tudtam szavakba önteni. Az óvodában, később, az iskolában, azután az összes munkahelyemen – de bármilyen közösségben is voltam - mindig úgy éreztem, mintha kiközösítettek volna.

Amikor családot alapítottam, gyermekeim születtek, akkor is azt éreztem, hogy egyedül vagyok, nem számíthatok senkire, magamra hagytak. Egy idő után így is lett. Persze, én is tettem azért, hogy így legyen. Akkor még nem értettem, hogy is van ez.

Úgy hozta az élet, hogy találkoztam néhány terápiás módszerrel, olvastam spirituális tartalmú könyveket, megismerkedtem különféle technikákkal és elkezdett kitisztulni a kép.

Megkezdődött a mély önismeret, rájöttem a tévedéseimre, felismertem hamis elképzeléseimet, átalakult a valóságról alkotott nézetem.

Úgy éreztem, megérkeztem, rendben vagyok, egy más dimenziójú valóság lett az életem.

Egészen addig, amíg megismertem valakit, aki fontos része lett az életemnek. Vele éltem át az érzést, hogy otthon vagyok és vele éltem át újra azt is, hogy felesleges vagyok. Sem elengedni nem tudtuk egymást, sem megtartani.

Ebben a furcsa, megmagyarázhatatlanul erős vonzalomban újra felszakadtak a régmúlt idők gyógyultnak hitt sebei. Az elutasítás érzése életre keltette a régi, eltemetett fájdalmakat.

Voltál már úgy, hogy van egy helyzet, egy kapcsolat, amit hosszú időn keresztül nem sikerül a helyére tenni?  Nem tudod feloldani az ellentéteket, nem tudod elengedni, nem tudsz megbocsátani.  Szinte megoldhatatlan feladat és egyszer csak történik valami benned és megoldódik, feloldódik, elengedted, megbocsátottál, nem nyomaszt. Nem felejtesz ugyan, de már nem fáj az emlék. Hogyan történt, nem tudod, egyszer csak megtörténik, hogy elmúlik a nehéz érzés.

Elmondom, én hogy éltem meg.

A szakítás óta majdnem két év telt el, és én még mindig nem tudtam, hogyan lépjek túl rajta. Hiába akartam, erővel, akarattal nem ment. Vártam, hogy egyszer csak megszűnik a sértettség, a megbántottság, a bosszúvágy érzése, hogy enyhül a fájdalom, hogy vége lesz bennem a mérhetetlen hiányérzetnek, de hiába. A mardosó bűntudat csak fokozta ezt a belső küzdelmet. Hasztalan volt minden próbálkozás, nem hozott megnyugvást, nem volt megoldás, sem feloldás, sem megértés. Nem tudtam elengedni. Nem őt, hanem az érzést. Kerestem az okot, a választ a kérdéseimre, s ha látszólag tudtam is, ettől sem szűnt meg bennem a kín.

Régi motoros vagyok a spirituális úton. Hosszú, nehéz és fáradtságos út áll mögöttem. Sokat tanultam, rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb, de még mindig van bennem harag és düh. Meg akarom érteni, mi történik velem, bennem. Allergiás vagyok, tüsszögök, folyik az orrom.

És akkor meglátok egy felhívást. Szellemi családállítás lesz holnap. Azonnal döntök: Ott a helyem. Elmegyek.

Melinda, aki a családállítást vezeti, nagyszerű terapeuta. Egy napon keresztül része vagyok a misztériumnak. A jelenlévők mind különálló lények, azonban most, erre a napra valahogy összerendeződünk egy egésszé. Egy csapat vagyunk, ebben a térben olyan erő mozgat minket, amely láthatatlanul befolyásolja azt, ami most történik. Bert Hellinger, a családállítás atyja ezt az erőt Nagy Léleknek nevezi.

bertmidi

Amikor rám kerül a sor, elmondom, hogy azért jöttem el, mert egy régóta húzódó ügyben nem tudok dűlőre jutni magamban. Szeretnék más szemel ránézni a történetemre, megismerni az okot, amiért ebben a helyzetben vagyok. Megérteni, miért történik mindez?

 

 

 

Melinda arra kér, hogy a jelenlévők közül válasszak valakit, aki engem fog megszemélyesíteni – ő lesz a Nő -, majd egy másik résztvevőt, aki a Férfit, s végül az Ok és a Kiút szerepére is választok valakit.

csala

A közreműködők, akik nem ismerik a történetemet, végig csendben vannak, beszéd nélkül zajlik az egész folyamat.

A rendszer szépen leírja önmagát. Kirajzolódik előttem a „kép”. A Nő középen áll, szemét a Férfira szegezi, - aki hol közelebb jön, hol távolodik, de sosem téveszti a Nőt szem elől - az Okra és a Kiútra rá sem néz.

Majd a Férfi ide-oda mászkál, széttárja karjait, mintha azt mondaná: „Sajnálom.”, és másokra mutogat, hol az Okra, hol a Kiútra, hol egy éppen a történetbe lépő másikra, aki végül szorosan mellé áll, belekapaszkodik. A Férfi egyik szereplőtől a másikhoz megy, de sehol sem marad ott, szemével a Nőt keresi. Téblábol, lerázza magáról a felelősséget, mossa kezeit. Neki valami más sokkal fontosabb mindennél. Éppen pénzt teremt. A Nő nem mozdul, szomorúan vár, szeméve követi a Férfit, a Férfi a Nőt távolról figyeli, de nem megy közelebb.

Patthelyzet, innen nincs tovább.

blog-csaladallitas

Ekkor Melinda kiemeli a mezőből a Férfit, helyette belép a Nő Apja és Anyja, a Nőből Gyerek lesz. A szereplők nem tudják, hogy kinek a szerepében lépnek be a térbe, de hasonló történet játszódik le, mint az előbb, csak most az Anya és Apa között. Az Anya hol haragszik, hol szomorú, hol visszahúzódó, hol aktív, hol csak közömbösen figyeli, mi történik. Az Apa nincs a kapcsolatban, szeme máshova néz. Neki is más a fontos: az alkohol, a pénzszerzés vagy egy másik.

Lassan kibontakozik egy újabb történet, ahogy a szemünk láttára változik a térben a cselekmény: A Gyerek össze akarja tartani a családot, de nem tudja. Az Apa szeme egyszer csak az Okra szegeződik.

S ekkor a terapeuta halkan, hogy a többi résztvevő ne hallja, megkérdezi:

- Volt édesapád gyerekkorában haláleset, vagy veszített valakit?

Eszembe jut valami:

- Igen, néhány évvel ezelőtt, amikor a családfát kutattam, megtudtam, hogy apám édesanyjának volt egy házasságon kívüli kapcsolata, amiből egy kislány született, őt örökbe adták.

Melinda ekkor így szól:

- Ennek a lánynak a szerepét vetted fel. Édesapádnak akartad pótolni a hiányzó testvért, akit kitaszítottak a családból.

Miközben ezt megbeszéljük, a teremben érezhetően átalakulnak az energiák, a változás finoman érzékelhető. Fény derült a titokra.

image001

Ekkor Melinda arra kér, cseréljek helyet az engem megszemélyesítő szereplővel, újra gyermekké leszek. Ahogy beállok a Gyerek helyére, visszaadom nagynénémnek a szerepét és a feladatát – hiszen nekem nincs rá szükségem, már nem akarom az ő helyét betölteni -, megkönnyebbülök. Mintha tonnányi súlyoktól szabadulnék meg. Most jövök rá, hogy amit eddig éreztem, az nem az én érzésem volt. Azzal, hogy visszaadtam nagynénémnek az őt megillető helyét, egy nagy sóhaj kíséretében eltűnik a kitaszítottság érzése.

Hazafelé csak ülök és figyelem magam.

Örömmel nyugtázom, hogy elmúlt a késztetésem, hogy felhívjam magamra annak a figyelmét, aki kirekesztett. Már nem akarom elérni, hogy mindenáron rám figyeljen.

Nem fontos, hogy meghallgasson, hogy megértsen, nincs mit mondanom. Nem várom, hogy elfogadjon, nem akarok megfelelni, bizonyítani, nem várok magyarázatot, többé nem sikolt bennem kétségbeesetten a „Miért?”.

Végleg lezárult egy fejezete az életemnek. Azóta nem tüsszögök, nem folyik az orrom, nem könnyezem, elmúlt az allergiám.

A helyére került bennem valami. Most jó így. Békében vagyok magammal és a világgal is. Itt van nekem a saját életem.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

A közös gyökér

Megfigyeltem egy érdekes jelenséget.

Elolvasol száz ezoterikus könyvet, meghallgatsz ezer előadást, személyiségfejlesztő tréningre jársz, önismereti csoportba, elvégzel ilyen-olyan tanfolyamokat, mégis alig változik valami az életedben.

Vagy, ha megoldasz egy problémát, akkor kettő jön helyette.

Amikor valaki eljön hozzám valamilyen problémával, felsorolja, mi minden nincs úgy az életében, ahogy ő szeretné, mindig választunk egy prioritást és mindig elmondom, hogy valószínűleg a felsoroltaknak van egy közös gyökere.

Akkor elkezdjük a munkát és kiderül, hogy a „gyökér”-ből hogyan terebélyesedett a többi hajtás.

Minden „baj” gyökere valamilyen téves elképzelés, amit mi magunk következtetünk azokból az eseményekből, amelyek körülvesznek minket.

Ezekből azután meggyőződés lesz, majd egész hitrendszerek tudnak kifejlődni.

Miért? Mert az elképzelésedből kialakuló elvárásaid folytán tudattalanul létrehozod.

Ezek azután önálló életet élve szervezik az életedet, anélkül, hogy ennek a tudatában lennél.

De ha a gyökeret elvágod, megszűnik, ami táplálta a többit.

tree-309046_640

Ha félsz szembenézni ezekkel az életedet szervező hiedelmekkel - mert valójában ezeknek semmi közük a valósághoz -, inkább életed végéig mindenféle világmegváltó tanfolyamra, képzésre jársz, vagy elkezdesz pozitívan gondolkodni, vagy valami hasonlót, nem jön el a vágyott megváltás.

Ezek a technikák akkor tudnak működni, ha a vágyott cél útjában nincs ilyen mélyben megbújó „gyökér”.

A gyökeret nem elvágni nehéz, hanem megtalálni. Lehet, hogy többször is neki kell rugaszkodni, lehet, hogy egyedül nem megy.

De ha el sem kezded, akkor nehezebben történik meg a változás és sokkal nehezebb lesz megvalósítani mindazt, amiért erre az életre születtél.

Keresd meg és vágd el a téged hátráltató gyökeret!

Mindenki a maga csodájára vár, miközben sokan csak eltöltik az időt valami érdekes tevékenységgel, azután életük vége felé azon kapják magukat, hogy elvesztegettek egy csomó időt.

Te ne tedd ezt!

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, transzperszonális terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

 

 

 

 

 

Önáltatás

Az önáltatás mélyebben gyökerezik, mint amikor másoknak hazudunk.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

 

Hazudik neked. Tudod, érzed, de elhessegeted magadtól az érzést.

Áltatod magad. Hátha igazat mond. Azt akarod hinni, hogy igazat mond.

Hazudsz magadnak. Inkább, mint hogy egyedül maradj, a kétségeiddel, a félelmeiddel.

Inkább te is hazudsz. Hazudod a nem létezőt, a kihűlt érzelmeket, az érzést, ami már régen nincs köztetek. De bizonyítanod kell.

Maradt a szövetség. Ebbe kapaszkodsz. És hazudsz.

Hazudod a szerelmet. Magadnak.  Meggyőzöd magad, miközben tudod, már régen nem igaz. Ahogy a vágy is kihűlt.

Becsapod őt is, magadat is, mindenkit.

Hiszen mi lenne veled nélküle? Nincs semmid, se munkád, se pénzed, se otthonod. Még érettségid sincs. Csak két gyereked. A kicsi az apjánál, mert a bíróság nem ítéli neked a felügyeletet, hiszen nincs jövedelmed.

Hiába, szükséged van rá, egyedül nem boldogulsz. Kiszolgáltatott vagy. Megalázó a tudat, hogy nem tehetsz semmit.

Sejted, hogy hazudik, de nem faggatod, jobb nem tudni az igazat, mint egyedül maradni.

Inkább úgy teszel, mintha nem tudnád, hogy hazudik.

1311624444-l4252c

Nem hiszel neki, de nem számít, hiszen ő fizet mindent.  Tudod már, milyen éhezni, azt is tudod, milyen a putriban. Tudod, milyen az, ha megvernek, ő legalább megvéd a volt férjed erőszakosságától.

Szeret téged, csak nem hűséges. Aprócska jellemhiba. Nem baj, a lényeg, hogy nem hagy el. Egyelőre. Még veled marad. Ki tudja, meddig?

Szörnyű érzés a tudat, hogy bármikor elhagyhat. Nincs biztonság, pedig te mindennél jobban vágysz erre. Tele vagy kétséggel, kisebbrendűségi érzéssel, bizonytalansággal. Önbizalomhiány és félelem ural.

Érzed, hogy megint megcsalt, de elhessegeted a gyanút. Nem törődsz vele.

Inkább játszol tovább. Régóta nem vagy boldog. Ha belenézel a tükörbe, azt látod, hogy a szemed tele fájdalommal, szomorúsággal. A mosolyod hamis,  arcodra fagyott maszk.

1322817873.9724-vendettamask2-f

Tudod, hogy nem mond igazat, de mit tehetnél? Hová mehetnél? Miből fogsz megélni? Ki fog eltartani? Ki fog neked segíteni?

Az eszedbe sem jut, hogy magadra támaszkodhatnál, hogy talán megállnál a lábadon egyedül is, talán boldogulnál nélküle is, hogy méltósággal is élhetnél.

Félsz önálló lenni. Félsz egyedül lenni. Félsz önmagad lenni.

Inkább játszol tovább.

Inkább hazudod, hogy boldog vagy vele, hazudod, hogy minden rendben van. Hazudsz magadnak, hogy ne maradj egyedül.

Pedig tudod, hogy ő sem boldog veled. De hogyan hagyhatna el egy bajban lévőt?

Mondd! Megéri?

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, transzperszonális terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Fotók: demotivalo.hu

Te hagyod magad eltéríteni?

Körülbelül egy éve megy az online  Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely elnevezésű, 12 hetes tréningem.

Ennek apropóján jutott eszembe egy régi történet, valamikor kisiskolás koromból.

Régen eltemettem már, sosem gondoltam rá, mégis nyomot hagyott bennem, s mondhatom, egész életemet meghatározta.

Nem tudom pontosan, hányadikos lehettem, talán harmadik osztályos.

Nagyon szerettem olvasni, elsős koromban alig vártam, hogy megismerjem a betűket, hogy egyedül is tudjam olvasni a meséket.

A magyar irodalomban elég sok a félelmetes, tragikus történet és talán ezért jutott eszembe, hogy írok egy olyan mesét, amiben csak öröm, móka és kacagás van.

pencil-2269_640

El is kezdtem és talán az első mondatot írtam le, amiben a nagy igyekezet miatt volt egy szóismétlés. Megmutattam az iskolában a padtársamnak, aki persze rögtön észrevette a hibát és kigúnyolt. Azonnal elvesztettem minden lelkesedésemet és nagyon sokáig eszembe sem jutott, hogy bármit is írjak a kötelező feladatokon kívül.

Később, amikor iskolaválasztásra került a sor, gyors- és gépíró szakiskolába vettek fel, majd elhelyezkedtem. Talán nem véletlen, hogy majdnem minden munkahelyemen írtam. Vagy jegyzőkönyvet, vagy leveleket, vagy a kollégák írásait javítottam.

typewriter-407695_640

Egészen addig, amíg az egyik önismereti tréningen eszembe nem jutott ez a kisiskolás kori történet. És egyszer csak rájöttem, hogy milyen örömet jelent a saját gondolataimat leírni. Elkezdtem honlapot építeni, blogolni, s most már újságban is olvashatóak a cikkeim.

Ennek eredményeképpen meghívtak rádiókba, tévékbe, ahol arról beszélhetek, amiről szeretek, ami a hobbim.

pencil-17808_640

Neked van olyan álmod, célod, terved, amit régen eltemettél magadban?

Van-e olyan hatás az életedben, ami eltérít ettől?

Azt az életet éled, amit megálmodtál magadnak?

Azt a munkát végzed, ami örömmel tölt el?

Vedd észre, mi az, ami elvonja a figyelmedet a valódi célodtól!

Mi az, amit halogatsz, mi az, amit megfelelési kényszerből csinálsz?

Mik azok a szokások, amik nem engedik, hogy megújulj?

Érzed-e, hogy nem ott vagy, ahol lehetnél, ha valamit másképp tennél?

Figyeld meg, mi az, ami nem engedi, hogy azzá válj, aki, ami lenni szeretnél! Tegyél valamit másképp, mint eddig és meglátod, ha te egy lépést teszel, jön a támogatás mindenhonnan.

Ha kitartasz, akkor egyszerűen elkerülhetetlen lesz, hogy megérkezz oda, ahol szíved szerint lenned kell.

face-417830__180

Mi lenne, ha pont most kezdenéd el, ha most tennél valamit azért, hogy egy kicsit jobban érezd magad, hogy egy kicsit közelebb kerülj álmaidhoz, hogy céljaid megvalósítása felé haladj?
Mi lenne ez? Tedd meg most!

Pehl Ildikó

Kommunikációs tréner, transzperszonális terapeuta

Fotók: http://pixabay.com

 

Az Enneagramról röviden

Ez a több mint 2000 éves önismereti módszer 9 karaktert különböztet meg.

A karakterek látásmódja határozza meg a jellegzetes viselkedést, az életstratégiákat. A látásmódot pedig az alapvető sérülés, amire aztán a személyiség épül.

Az Enneagram tipológiája a személyiség mögötti rétegeket mutatja meg, ide a személyiségfejlesztés vagy a különböző terápiák során nem nagyon lehet eljutni.

Ha elmélyedünk az Enneagram tipológiájában, megtudhatjuk, miért viselkedik valaki úgy, ahogy, mit várhatunk tőle, mik az erősségei és a gyengeségei.

De azt is, mi az, ami eltávolítja őt az egységtől ill. milyen úton találhat oda vissza.

Az Enneagram szó jelentése: kilenc ábra. A körbe rajzolt kilencszögű ábra a 9 alapvető karaktertípust jelöli. Az Enneagram eredetére vonatkozóan nincs pontos információ. Valószínűleg Afganisztánból származik, kb. 2000 éves múltra tekint vissza, szufi szájhagyomány által terjedt el Perzsiában, Közép-Ázsiában és Indiában. Kutatások igazolták, hogy gyökerei a III-IV. századi keresztényekig visszanyúlnak. Az üldöztetés elől az egyiptomi sivatagba vonult keresztények írásos nyomokat hagytak, elementáljaikat (érzelemmel telített, saját teremtett gondolatok, melyek újra teremtik magukat – pozitív formában erények) I. Gergely pápa az egyházi tanokban 7 fő bűnre egyszerűsítette. A jezsuiták az 1500-as években a Közel-Keletről hozták át gyóntatási segédletként. Amerikai szerzetesek az 1970-es években lelkigyakorlati célokra dolgozták ki az Enneagram rendszerét.

A negatív elementálok vágy-gondolatok, melyeket az ego hoz létre öntudatlanul: harag, kevélység, irigység, fösvénység, torkosság, bujaság, restség, félelem és hamisság.

A pozitív elementálok: erények, tiszta gondolatok, az ember szellemi lényegéből, isteni valójából való tudatos teremtés.

Amíg a negatív elementálokat (alapvető sérülések) nem ismerjük magunkban, azok a személyiség fogságába kerülve uralják életünket, újra és újra megteremtik önmagukat. Ha a személyiség mélyén rejtőzködő árnyékot felszínre hozzuk, tudatosítjuk és feloldjuk, találkozunk valódi lényünkkel, megtaláljuk az eredendő, tiszta Én-t.

A harag, félelem, szeretethiány, (a három alapvető sérülés, mely karakterfalat képez, s melyre épül a személyiség) eltávolít az egységtől, kontrollt eredményez. A gyógyulás akkor következik be, ha az eltávolodás útján visszatérünk a Forráshoz.

Az elkerülési törekvés alapján 9 alaptípust különböztetünk meg.  A kontroll az egyes típusoknál más-más módon jelenik meg.

enneagram_abra A dühpontosok esetében a kontroll a fizikai test uralására összpontosul. A fizikai testben vannak elakadva, dühösek, csinálni akarnak valamit, ezért túlstrapálják a fizikai testet, a másik kettőt elhanyagolják, nem használják. A kérdésük, hogy ki uralkodik? Gyerekkori bántalmazás eredménye a düh, ezért a fizikai szinten igyekeznek megszerezni a kontrollt.

Elkülönülést a dühben megélők:

8-as típus: Uralkodó, aki kifelé irányítja a haragját, igazságért harcol, védi az érzékeny, belső gyermeket.

9-es típus: Lusta, belső békére törekszik, konfliktuskerülő, elkerülő.

1-es típus: Tökéletességre törekszik, igazságosztó, bíró, haragvó.

A szív-központjukban sérült lények az egységtől való elszakadást a bánatban élik meg, mások szeretetét, elismerését próbálják elnyerni. A szeretethiányosak vagy imagesek az érzelmeikben vannak elakadva, ők az érzelmi manipuláció mesterei, elbűvölőek, gondoskodóak, nem tudnak szeretni, de mindenáron szeretetet akarnak. Azt kompenzálják, hogy nem szerették őket gyermekkorukban. A sikerért, az elismerését tesznek mindent.

2-es típus: Saját szükségletét kerülő, gondoskodó, szolgáló, büszke.

3-as típus: Sikerorientált, teljesítmény-centrikus, szereplésvágy, kudarckerülés jellemi, csalárd.

4-es típus: Szereti a melodrámát, érzékeny, kerüli a hétköznapiságot, halódó kardvirág, irigy.

A félelmet megtapasztalók, intellektuális tevékenységbe menekülők. A félelempontosoknál a biztonság keresése van fókuszban, a veszély érzése szinte állandó, a mentális testben van elakadás. Ők azok, akik minden helyett gondolkodnak. A mentális testüket használják túlzottan, ettől idegesek lesznek, a másik kettőt elhanyagolják. Ők azok, akik gondolkodnak, mit kéne érezni, azután amit gondolnak, hogy tenni kéne, azt kényszerítik ki a testükbe. A gondolkodás központi fontosságú az ő esetükben.

5-ös típus: A tudás embere, belső üresség kerülője, elkülönülő, magányos, elszigetelődő, fukar.

6-os típus: Kételkedő, bizalmatlan, fél, normáktól való eltérés kerülője, szabályszegő, veszélykereső.

7-es típus: Élvhajhász, fájdalom és szenvedés kerülője, mókamester, életszeretet, felszínesség, hedonizmus jellemzi.

Az Enneagram abban segít, hogy megismerjük, mit találunk a személyiség rétege alatt, felismerjük gyengeségeinket, hogy azokat erényekké formáljuk. Segítségével azokra a területekre lesz rálátásunk, amelyekkel sérülésünk folytán nincs kapcsolatunk. Ha ezekre a részünkre feltáró munkával rátalálunk, részesülhetünk azon ajándékokból, amelyeket erre az életre magunkkal hoztunk. A feltáró munka során tudatára ébredünk, hogy sérüléseinkben van a megváltásunk, szabadságunk kulcsa.

Az Enneagram átfedésbe hozható a pszichológiával is, alkalmazza a CIA, de az űrkutatásban, hadviselésben is használják illetve bizalmi állás vagy vezető pozíció betöltésére való kiválasztáskor, olykor a bankoknál az ügyfélkezeléshez, az üzleti életben az értékesítéshez, tárgyalástechnika elsajátításához, de alkalmazzák a jezsuiták is gyóntatási segédletként.

Ha szellemi úton járó vagy, javaslom, hogy ismerkedj meg vele.

Ha mélyebb önismeretre vágysz, vagy szeretnéd érteni a többieket, konfliktusmentesebb életre vágysz, vagy egyszerűen kíváncsi vagy és a személyiség rétegei mögé szeretnél látni, akkor neked való az Enneagram.

Ajánlom ehhez Vörös Ákos PrAkash:  A használható enneagram c. könyvét, vagy az Enneagram tréningjét.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Hírlevélre feliratkozás itt.

 

 

 

 

 

 

 

Kirekesztés

Előfordult már veled, hogy kizártál az életedből valakit vagy valamit? Tudod, hogy miért teszed ezt? A válasz lehet közhely vagy egy okos magyarázat.

images

Lehet, hogy megtanultad valakitől, hallottad vagy láttad valahol. Talán a sértettség az oka, a megbántottság, esetleg a félelem vagy egyfajta védekezés. Találsz rá okot, hogy megvédd az álláspontodat.

De mi alapján ítélsz meg bárkit? Miért rekesztesz ki valamit vagy valakit az életedből? Miért raksz láthatatlan bélyeget valakire vagy valamire? Milyen alapon döntesz arról, hogy egy másik beleillik-e az általad kialakított képbe? És honnan jön a véleményed?

Tele van a fejed sztereotípiákkal és nem is gondolsz arra, hogy mit teszel, amikor elzárkózol valakitől vagy valamitől. Nem jut eszedbe, hogy amikor valakit vagy valamit kizársz az életedből, akkor azzal magadat zárod ki.

Vajon mi az oka vagy a célja a kirekesztésnek? Védekezel vagy büntetsz? Kit büntetsz? A másikat vagy magadat? És a büntetésnek miért ezt a módját választod?

Ilyenkor a másik fölé emeled magad, a gőg azt mondatja veled, több vagyok a másiknál. Valójában a mélyben te nem érzed magad egyenrangúnak. Azért van szükséged arra, hogy mesterségesen tornázd fel magad, mert az énképed nincs a helyén.

Nem az elutasítás a megoldás, hanem az elfogadás, a megismerés és a megértés. Lehet, hogy ha ezt megengeded magadnak, növekszik benned a hajlandóság, akkor más elvárásaid lesznek az élettel, a többiekkel kapcsolatban, és akkor más tapasztalataid is lesznek majd.

Osho mondta: Ha azt gondolod, hogy egyszerű vagy, gondold azt, hogy mindenki más is egyszerű. Ha azt gondolod, hogy különleges vagy, gondold azt, hogy mindenki más is különleges.

Ha így teszel, nem lesz rá szükséged, hogy kizárj bármit vagy bárkit.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, transzperszonális terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu

Hírlevélre feliratkozás itt.

Kép: kitekintő.hu

 

Mi a különbség az irónia, a szarkazmus és a cinizmus között?

Mi a különbség az irónia, a szarkazmus és a cinizmus között?

A napokban olvastam Csernus doki legújabb szellemes mondatát, amely így hangzik:

A kiabálásnál a mosolygós irónia sokkal kegyetlenebb fegyver.

Lehet, hogy igaza van. De mi az irónia?

1351774065.2182-103635-f

Segítségül hívtam a Wikipédiát, ahol ezt olvastam:

„Az irónia jelentése: Humort és gúnyt ötvöző csipkelődés, kesernyés, maró gúny.

Az irónia olyan közlésmód, amelyben a kimondott jelentést felülírja a közlés módja által hordozott jelentéstartalom. Az irónia eszköze lehet a szokásostól eltérő kontextus, (kontextusnak azokat a körülményeket és állapotokat nevezzük, amelyek többnyire egy eseményt vagy szöveget körbefognak, körülölelnek, röviden: szövegösszefüggés, szövegkörnyezet) kiejtés vagy más, akár nem verbális gesztus is.

1321359170.3352-demo09-f

Az irónia szó ógörög eredetű, a „színlelt szerénykedés, tettetés, kertelés, tudatlanságot színlelő kérdezgetés” jelentésű, „tudatlanságot színlelve kérdező személy, színlelő” szóból képzett elvont főnév. Ez az eljárás Szókratész egyik kedvelt retorikai eszköze volt.

Az ironikus jelentés nem feltétlenül magától értetődő, néha tragikus, néha humoros jelentést ad az eredeti közlésnek.

Richard Rorty, amerikai filozófus szerint az ironikus gondolkodás használata segít megőrizni a képességünket a szabadságra, a megújulásra.

Az irónia a nevetségesség forrása. A látszólagos magasztalás mögött megítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le.

Az iróniát gyakran összekeverik a szarkazmussal.”

szarkazmus

És akkor megnéztem a szarkazmus szó jelentését is. Ezt találtam:

„Szarkazmus: keserű, epés, maró, csípős gúny.

A szarkazmus gúnyos, ellenséges stílus. Gyakran iróniával párosul és/vagy jellegzetes hanghordozás kíséri.

Oscar Wilde a szellemesség legalacsonyabb rendű formájának nevezte.

Használata: A szarkazmust gyakran összekeverik az iróniával.  Az irónia azt jelenti, hogy a szöveg szó szerinti értelme és a tényleges, a beszélő szándéka szerinti értelme ellentétes; a szarkazmus pedig azt, hogy a beszélő szándéka valakinek vagy valaminek a gúnyolása, vicctől, humortól mentesen. A humor megléte, avagy hiánya a legélesebb határ az irónia és a szarkazmus között.

Irónia szarkazmus nélkül éppúgy lehetséges, mint szarkazmus irónia nélkül.

A szarkazmust a cinizmussal is gyakran összekeverik; az utóbbi (a hétköznapi szóhasználatban) egyfajta alapvetően nihilista attitűd (a nihilizmus egy olyan filozófiai felfogás, eszmerendszer, amely a társadalmi értékeket és normákat, minden elvet, szabályt, erkölcsi követelményt, törvényt tagad, a cselekvés hiábavalóságát, a lét teljes értelmetlenségét, az emberi haladás hiányát hirdeti) az élet és más emberek felé, a szarkazmus viszont használható pozitív ideák vagy érzések kifejezésére is.

A szarkazmus: A görög szarx, szarkisz szóból származik, aminek a jelentése hús, test. Ebből származik a szarkaszmosz, ami gúnyolódik, húsába tép, szaggat jelentésű. A szövegkörnyezet és beszédben a metakommunikációs eszközök (pl. a hangsúly) erősíti a szavak jelentésének gúnyosságát.

Pl.: "Én a ködmönömnek írok." - mondja Mikszáth Kálmán keserűen, amikor munkáját feleslegesnek tartja.”

Szóval, aki ironikus, nem biztos, hogy szarkasztikus, de ettől még lehet cinikus.

1339959573.273-untitled-f

Hogy mi a cinizmus? Lássuk, mit ír erről a Wikipédia?

"Cinikus: közönyös, gúnyos, hitvány, értékeket nem tisztelő.

Cinizmus: Részvétet nem tanúsító, léha viselkedés.”

És ekkor rátaláltam egy blogbejegyzésre a cinizmussal kapcsolatban.

Ime:

„Szabados Ádám: A cinizmus üres identitás

A cinikus emberrel könnyű együtt nevetni, de nehéz vele valódi kapcsolatot ápolni. Ennek fő oka az, hogy a cinikus ember identitásának nincs világosan behatárolható középpontja, és mivel ezt ő maga is tudja, szorong, és belső ürességét mindenáron leplezni akarja. Akár azon az áron is, hogy mások identitását rombolja. James Houston (a kanadai Regent College alapítója) tökéletes leírását adja a cinikus ember lelkivilágának: „Tudjátok kik a cinikus emberek?” – kérdezi egy lelkiségről szóló előadásában. „Azok, akiknek az identitásából hiányzik a középpont. Ezek az emberek félnek attól, hogy kinyissák Pandora dobozát, és megmutassák: nincs szilárd identitásuk. Inkább parazitaként élnek, és mások értékeit pusztítják. Beteges humorral ködfelhőt fújnak maguk köré, hogy távol tartsák maguktól az embereket.”

A cinizmus belső üresség, mely szorongást és irigységet táplál. Ez a szorongás és irigység vált át romboló nevetésbe. A cinikus ember egyszerre vicces és kegyetlen társaság. Fontos, hogy átlássunk rajta, és ne engedjük, hogy beteg ködfelhőjével megtévesszen bennünket. Magas lóról beszél, de belül fél és reszket. Legyünk vele türelmesek, abban a reményben, hogy a Szentlélek Isten át tud hatolni azokon a bűzfelhőkön, melyeket lelki félelem-mirigyei ontanak magukból, és meg tudja tölteni szorongó, üres szívét Krisztus jelenlétével. „Könyörüljetek azokon, akik kételkednek” – buzdít bennünket Júdás, vagyis van remény a cinikus számára is. Júdás józanul azt is hozzáteszi: „de félelemmel, utálva még a ruhát is, amelyet testük beszennyezett” (Júd 22-23). Szeressük a cinikusokat, mert kételkednek, de utáljuk a cinizmusukat, mint a szennyet, amely távol tartja őket a gyógyulástól!”

És hogy mi az identitás? Erről ezt írja a Wikipédia:

„Az identitás én-azonosság, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon,  értékrendszeren keresztül, mely a "teljes én" érzésével társul. A személyiségfejlődés, a szocializáció eredménye, az emberi kölcsönhatások során jön létre.

Erik H. Erickson fejlődéselméletének ötödik szakasza a pubertás, melynek legfontosabb feladata az identitás kialakulása, mely a serdülőkor végére (18-22 éves kor körül) befejeződik. Az identitás formálódása egy életen át tartó folyamat különböző szerepeken keresztül, melyekkel az egyén azonosul (anyai/apai szerep, nagyszülői szerep, szakmában betöltött szerep stb.)”

Szóval most már tudod, mikor vagy ironikus, mikor szarkasztikus és mikor cinikus.

Ugye?

Viszont amikor mások szavait idézed, akkor bizony csak utánzol.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/?page_id=4986

Hírlevélre feliratkozás itt.

Forrás: Wikipédia

Képek: demotivalo.com

 

 

 

Ha elmúltál ötven

Van nekem egy barátnőm, a neve legyen Éva. Több mint 25 éve ismerem. Majdnem mindent tudunk egymásról. Minden pasi ügyét ismerem. Ahogy ő is ismeri az enyémeket.

Van neki egy nagyon jó barátja, nevezzük Ádámnak. Együtt élnek, közösen fizetik a költségeket, közösen főznek, de évek óta külön alszanak. Már régóta nincs közöttük ilyen kapcsolat, csak egy fedél alatt élnek. Úgy, mint a testvérek. Majdnem mindent megbeszélnek egymással, segítik egymást, ha kell. Olykor vannak közös programjaik is, barátokkal vagy nélkülük.

6698_47aac15f7d2e91ab1463a2b8ff1a0e30_small

A hosszú évek alatt mindkettejüknek volt már másik párkapcsolata, de egyik külső kapcsolat sem értette meg ezt a furcsa viszonyt. Valahogy senki sem lett olyan fontos, hogy bármelyikük is változtasson ezen a helyzeten.

Nehéz is megérteni. Én azt hiszem, értem. Szeretik egymást és ragaszkodnak egymáshoz. Számíthatnak egymásra, ha kell, akkor ápolják egymást, ha kell, ott vannak egymásnak.

Úgy élnek együtt, hogy közben mindkettejüknek van önálló élete. Nincsenek féltékenységi jelenetek, nincsen számonkérés, csak elfogadás.

Van vita is? Hát persze, hogy van. Minden kapcsolatban van. Nem értenek egyet mindenben, de ebből nem csinálnak nagy ügyet.

Egyszer, amikor éppen náluk voltam, szóba került, hogy Ádám szívesen jár moziba, de egyedül nem olyan jó és előfordul, hogy a barátai nem érnek rá, hiszen majdnem mindegyik a családjával van hétvégén. Mondtam, hogy szívesen csatlakoznék hozzá. Onnantól fogva rendszeresen jártunk moziba, mint két barát.

Miközben autóztunk, vagy éppen a mozi előtt a filmkezdésre vártunk, beszélgettünk. Ádám szórakoztató társaság, jópofa, szellemes beszélgető partner, mindenféléről lehet vele csevegni. Értelmes, színes egyéniség. Van véleménye és azt el is mondja. Beszélgettünk kapcsolatokról, hűségről, az évek múlásáról, ki mit bánt meg, mit nem, az életről, a halálról, betegségről és még egy csomó minden másról.

Az egyik ilyen beszélgetés alkalmával elmondta, hogy ha volt is hosszan tartó kapcsolata, sosem volt hűséges. Megkérdeztem tőle, Évához sem? Mire így felelt:

-         Nem. Azért maradtam vele, mert hasonlóak vagyunk. Ő se volt hűséges, én sem. Sosem kérdeztük egymástól, ki mit csinált. Nem kérdezősködött, elfogadott engem olyannak, amilyen vagyok és én is elfogadtam őt. Nem zavart, hogy mással is lefekszik. Nálunk ez nem volt téma sose. Talán azért maradtunk együtt, mert nem faggatott, nem féltékenykedett, azt csináltam, amit akartam és ő is.

-         Miért nem költözöl el, hiszen van saját lakásod, jól keresel? – kérdeztem tőle.

-         Mert így kényelmes. – felelte - Miért költöznék el? A lakásomat kiadtam, jól jön az az ötvenezer havonta. Jól megvagyunk Évával, felesben fizetjük a költségeket, neki is jó, hogy ott vagyok, ő sincs egyedül és én sem. Jól kijövök a barátjával is. Szoktunk együtt menni ide-oda, kirándulni, fürdőbe. Ha elutazik valahova, én adok enni a kutyáknak. És nekem is jó, hogy van kihez szólni. Itt a nagy kert, vidéken még mindig jobb élni, mint a IV. kerületben.

Egy másik alkalommal, amikor a barátnőjéről beszélt, megkérdeztem, hogy a nő tudja-e, hogy mással él egy fedél alatt és nem zavarja-e őt, hiszen ezt nem sokan tudják tolerálni.

-         Nem is nagyon szoktam megmagyarázni. Mások nem nagyon értik ezt a szokatlan helyzetet. Nem viszek haza senkit. Valahogy mindig olyan csajom volt, akihez én mentem. De egyik sem értette a kapcsolatomat Évával. Nem is tartott sokáig egyetlen kapcsolatom sem.

Ahogy ez a kapcsolat sem. Egyszer arról beszélt, hogy fiatal korában milyen kalandjai voltak. A feleségét, aki a gyermeke anyja, már az esküvő napján megcsalta. Azért vette feleségül, mert jött a gyerek. Még egy évig sem voltak házasok, mikor elváltak. Lányával szinte semmilyen kapcsolata nincs. Miközben mesélt az életéről, egyszer csak elgondolkodva így szólt:

-         Tudod, én nem vagyok spirituális érdeklődésű, engem nem érdekel ez a téma, de néha arra gondolok, hogy talán azért ilyen most az életem, azért nem sikerül egy normális kapcsolatot kialakítani senkivel sem, mert fiatal koromban olyan szemét voltam a nőkkel.

Lehet benne valami. Bár Ádám tagadja, hogy spirituális érdeklődésű, s bár állítja, hogy nem bánt meg semmit, és ha újra kezdhetné, mindent ugyanígy csinálna, nekem mégis az a gyanúm, hogy a lelke mélyén hisz abban, hogy a cselekedeteinknek van következménye, és lehet, hogy valamit mégis másképp csinálna, ha visszafordíthatná az idő kerekét, mert valami nagyon hiányzik az életéből.

Bár ezt ő sosem vallaná be, talán még magának sem.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Hírlevélre feliratkozás itt.

 

 

Amikor eljössz hozzám

Amikor eljössz hozzám, én itt vagyok neked teljesen. Olyan teljesen, ahogy csak lehet.

Meghallgatlak, egész figyelmemmel csak rád figyelek. És értelek.

Nem félek tőled, nem félek attól, amit hallani fogok, nem félek a történetedtől.

Mert én téged látlak. Azt, aki vagy, a történeted, a fájdalmad, a viselkedésed, a félelmed, a szerepeid nélkül.

Értelek és látlak téged.

Megvárom, amíg megnyílsz előttem, amíg nem félsz megmutatni a fájdalmadat, a félelmeidet, amíg el nem múlik a bizalmatlanságod.

Megvárom, amíg egyszer csak létrejön a kapcsolat, amikor már nem akarod megvédeni magad és a történetedet.

És akkor kezdődhet a munka.

Megkapod a teljes tudásomat. Addig, amíg rám bízod magad, neked adom magam.

Ott vagyok veled, neked.

Velem van, ott van bennem a saját történetem, az élményeim, a tapasztalataim, a mestereim.

Hallgatlak és figyelek rád. Annyit kapsz tőlem, amennyit kérsz, amennyit el tudsz fogadni, amennyit éppen most elbírsz.

Fogom a kezed és ketten együtt lemegyünk a legmélyére, elkísérlek a tudatalattid sosem látott bugyraiba, ha akarod. Veled vagyok, amíg megnézed, hogy ami fájt, amitől féltél, mostanra mivé lett.

Elengedsz, elfogadsz, megbocsátasz, megértesz és megtalálod a békét, a szeretetet.

Megvárom, amíg újra van hited, bizalmad, bátorságod, erőd és tudod, hogy az életed a tiéd.

És tudom, hogy amit most megtapasztaltál, azt beépíted a mindennapi életedbe.

Mert most már másképp látsz.

Amit te még nem tudsz, azt én már tudom. Valami elindult. Benned, általad, elkezdődött a gyógyulás.

Amikor elhiszed, hogy megtörténhet, meg is történik. Innentől fogva már csak előre nézel, hittel, bizalommal, annak a tudatában, hogy van választásod.

Most már te is elhiszed, hogy van választásod.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

A cikket itt is olvashatod: http://ezoporta.com/wp/online-magazin/?uid=201408

 

A múlt már nincs tovább

Helyes-vagy-sem-egy

Megint egy fontos felismeréssel lettem gazdagabb.

Aki ismer engem, tudja, milyen kritikus vagyok (voltam).

Az örök elégedetlen, akinek semmi és senki sem elég jó (magamat is beleértve).

Terapeutaként tudom, hogy a terápiának sosincs vége, és, hogy mindannyiunk számára fontos, hogy ne hagyjuk abba sem a tanulást, sem az elme tisztítását – úgy éreztem, itt van az ideje, hogy megint egy kicsit dolgozzak magamon, mivel „nem vagyok kész”- elmentem egy terápiás csoportba.

A csoport vezetője egy nagyon kedves, a saját terápiás módszerének területén jól felkészült, valódi támogatást nyújtó terapeuta. De ő sem tud mindent. Ahogy én sem.

Amikor a megvilágosodásról is beszélt néhány szót, tudtam, hogy erről nincs saját tapasztalata. Miközben hallgattam, figyeltem magam.

Korábban előfordult volna, hogy közbevágok vagy beleszólok, kijavítom a mondandóját, most azonban csendben ültem és hallgattam.

Leesett végre: Senki sem tudhat mindent. Lehet a saját területén valaki kiváló, bármilyen területen tevékenykedik is, amiről nincs tapasztalata, arról nem tud hitelesen beszélni.

De ezt a jelenlévők közül, rajtam kívül senki más nem vette észre. És ez így van jól. Nem rombolhatom le a másik „pozícióját”, miért is tenném? Hiszen amit tesz, azt nagyon jól teszi.

S ekkor megjelent bennem az elfogadás, a megengedés, annak a megértése, hogy mindenki ott tart, ahol tud, azt teszi, amire pillanatnyilag képes. Nem baj, ha más máshol tart, rendben van, ha más úton jár, az is, ha máshol keres, ha máshogy keres, ha téved, ha nem lát tisztán, ha nem tud, vagy nem akar meglátni valamit.

Nem mindenki áll készen az igazságra, s mindenkinek csak az lehet az igazsága, amit lát, érez, hall, gondol, amit ismer, amit megtapasztalt.

S aki kész áll arra, hogy közvetlenül átélje és megtapasztalja a valóságot, nélkülem is ráébred, hogy az az elmén túl van.

Megérkezett a béke. Hallelúja!

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Hírlevélre feliratkozás itt.

A túlsúlyról

Túl sokat foglalkozol a súlyoddal vagy a mások külsejével?

Miért is? Mert azt hiszed, ha a külsőd rendben van, akkor azt sugárzod, hogy belül is rendben vagy.

Lehet, hogy tévedsz?

Van némi súlyfelesleg rajtam. Igen. De akinek nincs súlyfeleslege, az talán boldogabb?

Egy ideje egyedül élek, igen. De aki párkapcsolatban él, az talán boldogabb, mint aki egyedül él?

Láttam én már kapcsolatban élő, boldogtalan vékony nőt is.

Attól, hogy vékony vagy és van melletted valaki, még semmi garancia arra, hogy a kapcsolat jól működik, hogy nem csalnak meg. Lehet, hogy kapcsolatban élsz, miközben gyötör a féltékenység.

Talán te is azon nők közé tartozol, akik attól érzik magukat nőnek, hogy van mellettük egy férfi, aki eltartja őket? Közben féltékeny vagy a párod volt szeretőire és állandóan azon aggódsz, mikor csal meg legközelebb.

Párkapcsolatod ugyan van, de nincs önálló jövedelmed, így kiszolgáltatott vagy.

Lehet, hogy van gyermeked, de nem te neveled, így hogyan lehetnél jó anya?

Mi marad hát, amit kontrollálhatnál?

A tested. No meg a párod telefonja, levelezése, facebook profilja. Ha hagyja.

Inkább élek egyedül, mint hogy valami olyasmit mutassak, amiről messziről látszik, hogy nem igazi.

Éljek egy olyan kapcsolatban, ahol tudom, sosem lesz hűséges a partnerem, s le kell nyelnem a békát, mert különben megszűnik az apanázs?

Inkább várok, hogy megérkezzen az, aki valóban partnerem tud lenni mindenben. Addig pedig élem az életem úgy, ahogy nekem jó.

Hidd el, egy kis túlsúly nem akadálya a jó szexnek, sőt!

És főképp nem akadálya a szerelemnek (sem)!

 

Nem miattad, érted haragszom

Tudjátok, miért vagyok dühös?

Azért, mert éltek, bele a világba, ártotok, magatoknak, a gyerekeiteknek, vakon, süketen, programoktól irányítottan.

Aztán amikor jön a betegség, amikor már gyógyíthatatlan, amikor már visszafordíthatatlan, amikor már elviselhetetlen, akkor eljössz hozzám és várod a csodát.

Elrontott életek, tragikus sorsok, meg nem tett lépések, megbánt cselekedetek, céltalanul, másokért leélt életek, amiknek a következménye valamilyen betegség.

Érezted, tudtad, hogy valami nem stimmel, de nem törődtél vele. Vagy azt hitted, hogy nincs választásod.

És lehet, hogy most már késő. Valahol belül feladtad, mert azt hiszed, nem rajtad múlik, mert úgyis mindegy.

És én látom, amit te nem. Vérzik a szívem.

Csak-egy-toll-vagyok

Végignézni, hogy te most nem látod, nem érted, mi történik, hogy tévúton jársz, nem beavatkozni, hagyni, hogy magadtól ráébredj, amit teszel, azzal ártasz.

Nem olyan könnyű megvárni, amíg rájössz a saját megoldásaidra, míg megtalálod a saját erődet, amíg te akarsz gyógyulni, amíg rá nem jössz, hogy van választásod, amíg úgy nem döntesz, hogy másképp akarsz élni.

S közben jelen lenni neked, ha kell, kérdezni, ha kell, válaszolni, de nem megmondani, nem tanácsolni, nem okoskodni.

Azért tudjad, hogy erre nem képes mindenki.

Ezt nem tanítják sehol. Erre meg kell érni. Ehhez át kell menni mindazon, amin most te mész át. Mert hidd el, én már jártam ott.

Nem miattad, érted haragszom.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Hírlevélre feliratkozás itt.

Ami megjelenik és eltűnik, az nem valóságos

Ami megjelenik, majd eltűnik, az nem valóságos.

Ramana

bhagavan_colour_2

Bhagavan Sri Ramana Maharsi Indiában született és halt meg ( Tirucsuli 1879-. december 30. - Tiruvannámalai, 1950. április 14.).

Ő az egyik legismertebb megvilágosodott mester.  Élete nagy részét az Arunachala hegy lábánál töltötte, tanításaiért rengetegen zarándokoltak el hozzá. Köztük volt Papaji is, akinek a tanítását itt nézheted meg.

Így szólt azokhoz, akik elindultak az önmegismerés útján:

Papaji üzenete:

Nincs tanítás, sem tanító, sem tanítvány.

Minden tanítás csak prédikáció.

A tanítónak nincs tanítása, se módszere, se útja.

Nincs szükséged tanításra ahhoz, hogy felismer önmagad.

Mindig az vagy, ami valójában vagy.

Mindig az vagy, aki vagy, és erre senki sem fog megtanítani.

Magadnak kell felismerned, hogy ki vagy, itt és most, ebben a pillanatban.

Ne hallgass semmilyen tanácsra. Még az enyémre sem. Fordulj befelé és hallgass a belső hangra.

Tanácsok alapján nem ismerheted meg önmagad.

Az én tanácsom: Maradj csendes.

Ne gondolkodj és ne tégy semmilyen erőfeszítést.

Nincs az elmében semmi, ami visszaadná az elme békéjét.

A béke benned van.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Hírlevélre feliratkozás itt:

http://listamester.com/forms/6343/20938.html

Kép: www.ramana-maharshi.info

 

 

Miért hazudozol?

Másmilyennek mutatjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk.

A virtuális világban, a közösségi oldalakon igyekszünk a lehető legjobb színben feltüntetni magunkat.

Kevesen vállalják, hogy éppen rossz napjuk van, hogy szomorúak, vagy uram bocsá’, most csalta meg őket a kedvesük.

Mondjuk, ezzel senki sem szívesen dicsekszik, nem is feltétlenül kell nyilvánosságra hozni, aki mégis megteszi, leginkább mást okol, másra mutogat.

1313731259-x_2wy8

Hiszen emberek vagyunk, vannak érzéseink, amiket vagy kiélünk, vagy megélünk, vagy nem élünk meg.

Aki kiéli, az a másikra mutogat, aki megéli, az vállalja a felelősséget azért, amit érez, hiszen az „én érzésem”, bármi is váltotta ki. Aki nem éli meg, az pedig elfojtja.

A facebook bármit „elbír”, azt mutatsz magadról, amit csak akarsz. És a nagy többség, aki nem ismer igazából, legtöbbször el is hiszi neked. Mert nem tudják, hogy hazudsz, leginkább magadnak.

1352988235.0513-hazugsg-f

Ilyen például az a tanítónő, aki éppen most ünnepli házasságának 25. évfordulóját, „25 éve jóban, rosszban!”, miközben évekig csalta a férjét, több szeretője is volt, s a 22 éves fia nem a férjétől született. A fiú pedig azt írja: „példaértékű házasság”, valószínűleg nem tudja, hogy aki felnevelte, nem a vér szerinti apja.

Vagy egy másik érdekes pár, akit „álompár”-ként emlegetnek, összebújós, ölelkezős képekkel, szerelmes üzenetekkel dobják fel a facebook profiljukat. A nő első házasságából származó gyerekeit a volt férjének ítélte a bíróság, de ő büszke anya. Egy alkalommal az egyik szórakozóhelyen a párja szeme láttára kezdett csókolózni egy másik férfival, akivel aztán haza is ment, de ő állítása szerint szerelmes párjába (aki mellesleg fizet mindent, mert a nő nem dolgozik).  A második férjétől, aki sikeres vállalkozó volt, s aki több mint 20 évvel idősebb volt nála, nem sokkal azután vált el, amikor az agyvérzést kapott.

A páros másik tagja rendszeresen csalja a nőt (aki ezt elnézi neki, hisz így fogadta el a kapcsolatot), ahogy a második feleségét is csalta, aki három fiúgyermekkel ajándékozta meg.

Online marketing tanárként egyszerre több hálózatban is tevékenykedik, a lelkes követők pedig mindenhol fizetik a havidíjat. Ugyan sikeres hálózatépítő és tanár, a gyermektartás díj fizetése olykor mégis késik.

A páros nőtagja által a facebookra kitett fotó egyikén átölelik egymást, miközben a férfi a fotó készítése előtt  néhány órával egy másik nővel bújt ágyba.

Azután ott van az a háromgyermekes anyuka, aki Ájtatos Manót játszik, szép gondolatokkal, bölcs üzenetekkel szórja tele a fb falat - mellesleg hálózatépítő a hölgy, aki üzletasszonyt játszik -, csak a magánéletében nem etikus. Miért? Egy csoport két napos programját szervezve előre beszedte a részvétel díjat, majd, amikor családi okok miatt lemondtam a programot, - még jóval a program előtt - közölte, hogy nem áll módjában visszafizetni az előleget, mert elköltötték azt. Mikor azt feleltem:  "Egészségetekre! Biztos így etikus." - mert, ugye, egy ilyen alkalommal folyik az alkohol-, még neki állt feljebb és kikérte magának:  Nem tudjuk követni a létszámot, így nem lehet kalkulálni, mert ti meggondoljátok magatokat és lemondjátok a programot.

Így utólag kérdezem: Ha kevesebb a létszám, nem lehet, hogy a költség végül kevesebb lett, még ha az eredeti összeg csak kalkulált is volt?

És még sorolhatnám.

A látszólag jól működő kapcsolatok, ahol csak szex nincs, hetek, hónapok, évek óta.

A látszólag Minta Anya, aki éppen csak a gyermekével nem törődik.

A „Jól vagyok!” mögötti segélykiáltásokat csak azok nem veszik észre, akik saját maguk is olyat mutatnak, amiről pontosan tudják, hogy nem igaz.

A mosolygós képeken néha azt látni, hogy az arcok olyan álarcok, amelyek letéphetetlenül ráfagytak viselőjére, aki nem látja - mert nem képes rá -, hogy az erőltetett vigyor egy idő után vicsorrá válik.

álarc

És nem tudja, hogy a szeme elárulja, hogy mosolya nem valódi, s látszik, hogy belül éppen fél, vagy szomorú.

Az erőltetett nevetések keserű jajkiáltások, a sírás helyett.

Te is ezt teszed? Miért is?

Mert észre sem veszed. Mert nem nézed meg, hogy mit is teszel valójában. Mert a szembenézéshez erő kell, a szembenézés olykor fáj, és tudod, ha megnéznéd, mit csinálsz és felismernéd, hogy tévúton jársz, beismernéd, hogy becsapod magad, tenned kéne valamit. Ehhez pedig sok erő kell.

Inkább hazudozol, játszod tovább a magadra erőltetett szerepedet, míg ki nem fáradsz, míg az elméd azt nem mondja, hogy elég volt.

Hisz a többiek is ezt teszik.

Pehl Ildikó

kommunikációs tréner, terapeuta

http://tulaszemelyesen.hu/

Kapcsolódó cikkek: http://tulaszemelyesen.blog.hu/2013/12/26/te_is_becsapod_magad

http://tulaszemelyesen.blog.hu/2014/01/29/a_valodi_szabadsag

Kép: http://www.demotivalo.com, www.tobbvagy.hu

Tények, hitek, tévhitek

Először is, ha fáj az igazság, ne olvass tovább!

Figyelmeztetlek, hogy a következő sorok a nyugalom megzavarására alkalmasak és veszélyeztetik a jól felépített elméleteidet, vagy az énképedet.

1313005074-KFeTz6

Ha idetévedtél, akkor gyanítom, hogy nem most kezdtél el járni a „szellemi úton”.

Talán voltál már jó néhány előadáson, tanfolyamon, workshopon, tréningen, ismersz egy rakás terápiás technikát, voltál már konzultációkon, olvastál rengeteg könyvet, meditálsz is talán (vagy azt hiszed, hogy azt teszed, nem tudom), kívülről fújod az összes megvilágosodott bölcs mester, tanító gondolatát, mondatait, a különféle tanításokat.

Az is lehet, hogy vannak tapasztalataid, felismeréseid, esetleg te magad is „gyógyítasz”, energiát adsz, tanítasz, terápiázol. Szóval tudsz egy csomó mindent és használod is. Szuper!

De!

A spiritualitásból is készek vagyunk valamilyen presztízskérdést csinálni, vagy valamilyen karriert gyártani abból, mi mindent tudunk mi már, elcsépelt a szó: egót építeni. Elismerés után sóvárgunk. Nem látszik rajtam, hogy én már hol tartok? Azt a mindenit! Nem engem kérdeznek? Nahát, még ilyet! Majd én megmondom, hogy mi a jó neked!

Másoknak már ragyogóan tudsz segíteni, de hol vagy te? Te már készen vagy? Te már ott vagy?

Az is megeshet, hogy a saját magad felé támasztott elvárásoknak nem felelsz meg.

Biztosan előfordult már veled is, hogy azt gondoltad: „Már régen nem itt kéne tartanom!”, vagy azt, hogy: „Miért nem lett könnyebb, hiszen már annyit dolgoztam magamon?”.

Mindenki a saját tempójában halad a szellemi ösvényen. Te is. Pont ott tartasz, ahol tartanod kell. Épp ott vagy jó helyen, ahol vagy.

Ne hagyd, hogy bárki siettessen! Ha te szellemileg érett vagy, már tudod, hogy nincs hova sietni és nincs minek.

Nincsenek csodaszerek, csodás terápiás módszerek, amiktől egykettőre a világ legboldogabb, legkiegyensúlyozottabb, legnagyobb bőségben élő guruja leszel.

Ha ezért csinálod, akkor tévúton jársz.

Félreértés ne essék: Nem azért vagy itt, hogy keresd a boldogságot! Butaság!

A boldogság van. A léted alapja a boldogság, az öröm, a játék, a szeretet.

Csak nem látod, mert valami eltakarja a szemed elől.

Ahogy a Nap is van, csak olykor eltakarják a szemed elől a felhők. Attól, hogy vihar idején nem süt az égen, a felhők fölött még ragyog.

A felhők, amiktől nem látod a Napot, azok a hitrendszerek, meggyőződések, előzetes tapasztalatok, amik alapján magadról alkottál egy képet, a véleményed az életről, a világról, - ezek valójában tévedések, félreértések -, amelyek olyan erős hipnózisban tartanak, hogy képtelen vagy észrevenni a valóságot.

Jó hír, hogy ezektől a téves elképzelésektől meg lehet szabadulni.

A boldogságot, a szeretetet – nem azt, amiről azt hiszed, hogy az, hanem a valódit - megtapasztalhatod. Lehet, hogy csak egy pillanatra, de amikor átéled és megtapasztalod, akkor tudod, hogy sosem kellett keresned semmit, mert minden van.
Az összes terápiás technikát azért találták ki – bár mindegyik hasznos és jó-, mert ezt nem tudják, nem értik, mert a legtöbben soha nem élték át ezt a tapasztalatot.

Amikor azonban átéled, akkor rájössz, hogy tulajdonképpen milyen egyszerű.

Van néhány olyan elképzelés, gondolat, tévhit - nevezd, aminek akarod-, amelyek olyan mély gyökeret eresztettek - a spirituális úton járók körében oly népszerűvé váltak-, hogy nem lehet kiírtani őket.

Pedig nem ártana kigyomlálni a gazt, mert ha sokáig ragaszkodsz a gazhoz,  eluralkodik, benövi a kertedet, és az nem tud virágba borulni. Az elültetett magok nem tudnak növekedni.

A hamis gondolatok pedig tévútra visznek. Néhány félreértés ezek közül:

Sem a személyiséged, sem a viselkedésed nem te vagy. Csak rólad szól mindkettő. Vagyis arról, hogy milyenné váltál.

Nem azért vagy itt, hogy tanulj és fejlődj. Már tudsz mindent. Legfeljebb csak emlékezned kell. Persze, amikor megszületsz, meg kell tanulnod enni, járni, beszélni, meg ilyesmiket, de a lényeget már tudod. Azt nem kell megtanulnod.

Azért vagy itt, hogy tapasztalj és kiteljesítsd magad. Hogy neked mi jelenti a kiteljesedést, azt csak te tudod, senki más!

Minden tökéletes, nincs mit fejleszteni. Amit fejlesztünk, az a személyiség, de hát az meg nem te vagy.

osho_a_magadrol_alkotott_kepet_2013.04.03

A léted egy folyamat, a lényed nem változik, te nem változol, csak megnyilvánulsz. S közted és a megnyilvánulás között ott a személyiség (ami változik), ami befolyásolja, hogyan teszed ezt.

Tévedés, hogy minden azért történik veled, mert valamit meg kell tanulnod. Azért történik, hogy a legjobbat hozd ki magadból.

Meglepő módon sokszor találkozom azzal, hogy az angol nyelvű, mesterektől, tanítóktól való mondatokat helytelenül fordítják. A fordítás vagy értelmetlen, vagy nem igaz. Ez nem a fordító hibája, hisz ő annak megfelelően tudja lefordítani az elhangzottakat, leírtakat, ami az ő tudása, tapasztalata, megértése.

Így hát, előfordul, hogy a legjobb szándék ellenére olyasmit olvashatsz a fordításokban, amik nem az eredeti mondanivalót adják vissza.

Ezért szerezz saját tapasztalatot az igazságról, s akkor már nem lesz szükséged arra, hogy készen kapott hamis mondatokat tegyél a magadévá.

Elolvashatsz ilyen-olyan tanácsokat, tippeket, gyakorolhatod a különféle módszereket, betarthatod az összes előírást, nem leszel közelebb a valódihoz. Bár ezeknek is van hasznuk, mert sokat segíthetnek, hogy jobban érezd magad. Ha ez a célod, hajrá. Csak ne csapd be magad. Ne állj meg itt, menj tovább, ha az igazságot keresed.

Ha egy ideje a spirituális szellemi úton jársz, akkor már biztosan találkoztál olyan bölcsességekkel, amelyeknek ugyan van igazságtartalma, azonban önmagukban semmit nem jelentenek, ha nincs meg hozzá a tapasztalat.

Ugye, az világos, hogy attól, hogy a facebookon bölcs gondolatokat, idézeteket osztasz meg, még nem lesz belőled megvilágosodott guru?

Gondolom, hogy a szavakat érted, de hogy mit is jelentenek valójában, nem biztos, hogy minden esetben tudod. Mert nem tudhatod. Kivéve, ha van róla tapasztalatod. Ugyanis tapasztalat nélkül csak üres szólamok, frázisok, tartalom nélkül. Az egyik legnagyobb tévedés, hogy ha azt mondod, hogy ezeket érted. A valódit nem lehet megérteni, csak megtapasztalni. Az elme számára ez felfoghatatlan. Vagy tudod, hogy mit üzennek a mesterek ezekkel a szavakkal, vagy csak sejted.

A másik tévedés, ha azt hiszed, ha sokat jársz ezoterikus előadásokra, ha sok spirituális könyvet olvasol, akkor fejlődsz. Másoktól sosem kapsz saját tapasztalatot.

Fejben ugyan sokkal okosabb leszel, csak éppen a tapasztalat fog hiányozni. Lehet, hogy változol valamit, mert a gondolataid által is érhetsz el hatást, de valódi, tartós változást csak gondolkodással nem lehet előidézni.

Óriási hiba, ha azt gondolod, hogy ha sokat dolgozol magadon, akkor könnyebb lesz az életed. Nem is ez a cél. Igaz, hogy aki elindul, általában azért teszi, mert nagyon rossz neki valami és egy kicsit jobban akar lenni. Aztán amikor jobban lesz, elfelejti, hogy valamikor az igazságot kereste. Ne csapd be magad. Attól, hogy pillanatnyilag valami nehéz az életedben, még nem vagy kevésbé értékes, vagy a tudásod még nem ér kevesebbet. S ha neked könnyebb, még nem biztos, hogy van saját tapasztalatod az igazságról. Vagy, hogy jó úton jársz. Bár minden út jó út és minden út ugyanoda visz, de attól, hogy könnyebb az életed, még nem tartasz előrébb, mint az, akinek valami nehezebb.

Ugyanilyen tévedés, hogy aki megvilágosodott, annak nincsenek gondjai, neki minden könnyű, sok a pénze, mindig mosolyog, jól működő, tartós párkapcsolatban él és minden happy.

Meg ahogy azt a Móricka elképzelte. A megvilágosodott ember is ember. Mivel tisztában van vele, hogy ő nem csak ez a test - és hogy a test, amit erre az életre magára öltött, egy bio szkafander, amit ápolni és gondozni kell, hiszen, ebben az illuzórikus világban ezen keresztül tudja kifejezni magát, ezen keresztül érzékel és tapasztal, ez tartja életben - másképp viszonyul a világhoz, mint a mélyen alvók, de ember.

Ennek a káprázatnak a része, hogy ebben a galaxisban, ebben a naprendszerben, a naprendszernek ezen a bolygóján, ezen a földrészen, ebben az országban, ebben a családban, ebben a testben, ebben az életben, ebben az időben, ilyen körülmények között létezel.

A legismertebb megvilágosodott mesterek közül néhány teljes elvonultságban élt, vagyon nélkül, tökéletes elégedettségben. Ez ma már nem biztos, hogy követendő példa, de nem is kötelező elvonulni a világtól.

Oshónak az volt az álma, hogy a megvilágosodott lények a keleti és nyugati kultúrát önmagukban szintézisbe hozva éljenek a világban, tevékenyen, s miközben mindezt teszik, tanítanak, beszélnek az igazságról.

"Saját tapasztalatom alapján mondom, hogy az emberi lények képesek a boldogságra, mint a madarak, nagyobb boldogságra, mint a fák, mint a csillagok, mert az emberi lényeknek van valamijük, ami a fáknak, madaraknak, csillagoknak nincsen. Van tudatosságuk."

Osho

Az egyik legnagyobb ostobaság, hogy csak attól fogadsz el tanácsot, gondolatot, bármit, akinek minden területen rendezett az élete (szerintem ilyen ember nincs is), vagy ha valaki az életében nem valósította meg teljes egészében, amiről beszél, az nem hiteles. Ez a "magasabb rendűség" érzésének a gőgje.

Attól, hogy ismersz valakit, még nem látod, hogy ő hogy él, s ha látod is, akkor sem biztos, hogy tudod, mi lakozik őbenne.

Már régen úgy gondolom, hogy mindegy, hogy az igazság kinek a szájából hangzik el, az igazság attól még igazság. Akármilyen is az ember, aki közvetíti, akármilyen vagyont gyűjtött, vagy éppen vagyontalan, akár kapcsolatban él, akár nem, akármilyen életet is él, akár fiatal, akár idős, lehet bármilyen, ha az igazság „dől” belőle, ki kérdőjelezheti azt meg? Mindenkitől tanulhatsz valamit.

Tévedés, hogy vannak energiavámpírok és, hogy meg kell védened magad a pszichikus támadásoktól (bár tudom, hogy nagyon népszerű a Mennyei prófécia c. könyv és film és van igazságtartalma).

Ezzel együtt, ha vannak olyanok, akik fárasztanak, vagy akiknek a közelében kimerülsz, akkor azért vannak, mert te idézted meg őket. Ha te rendben vagy magaddal, ha benned nincsenek ellentmondások, harcok, kívülről soha senki nem fog téged megtámadni, sem mentálisan, sem pszichikailag, sem verbálisan, sem fizikailag.

Egyszerűen nem ér semmilyen támadás, ha mégis megtörténik, akkor nem érint meg, nem zaklat fel, nem borít ki, nem akarsz visszavágni. És ez nem azt jelenti, hogy hagyod magad.

Nem játszol „Ájtatos Manó”-t. Azaz, nem hagyod, hogy mások keresztülgyalogoljanak rajtad, kihasználjanak, megalázzanak, beléd töröljék a lábukat, csak azért, mert te szeretsz.

Nem. Ki kell jelölnöd a határaidat és meg kell védened magad. De nem úgy, hogy harcolsz valami vagy valaki ellen.

Mert a szeretet ott kezdődik, amikor nem akarsz visszaadni.

Hogyan is bánthatná a kéz egyik ujja a másikat, a virág egyik szirma a másikat, a fa ágán egyik levél a másikat?

Tévedés, hogy másokért élsz. Magadért születtél. Vannak önfeláldozók, elhivatottak, vannak „Teréz Anyá”-k, ez az ő döntésük. De nem minden spirituális úton járónak kötelezően ez az útja.

Amikor közvetlenül átéled és megtapasztalod önmagad, egy kicsit vagy nagyon átalakul az énképed és a világképed. Meg az egész életről alkotott elképzelésed, úgy, ahogy van. Más lesz a fontossági sorrend.

Amikor tudod, hogy minden a tiéd, már nem akarsz vagyont gyűjteni. Legfeljebb, ha valamilyen humanitárius célod van vele.

Nem akarsz versenyezni, mert nincs kivel, nem akarsz mindenáron bizonyítani, mert nincs kinek, nem akarsz elérni, mert nincs mit, nem kergetsz elérhetetlen álmokat, hanem megvalósítasz. Nem ragaszkodsz többé hamis elképzeléshez, mert már tisztán látod, hogy miben tévedtél, s mi az, ami jó neked. Egy csomó minden értelmetlenné válik, amit egészen addig fontosnak hittél.

Más értelmet nyer a biztos szó, más értelmet nyer a szeretet, a másik, az élet. Ott lesz egy biztos tudás, az állandóság érzése, a jelen értéke, a tisztánlátás képessége.

Nem tudnak megtéveszteni, becsapni, átlátsz az emberi játszmákon, álarcokon, a szemedről lehull a fátyol és azt látod, ami van. Nem csapod be magad, mert nincs rá szükséged és nem érzel késztetést, hogy másnak mutasd magad, mint ami vagy.

Mert tudod, hogy te úgy vagy jó, ahogy vagy.

Pehl Ildikó

http://tulaszemelyesen.hu/

 

 

Mikor van itt az ideje a változásnak?

A változásról

-váltzás

 

Mindannyian igyekszünk a lehető legtöbbet kihozni a mindennapjainkból, igyekszünk örömteli, boldog, kiegyensúlyozott életet élni.

Mindannyian vágyunk szerelemre, jól működő, tartós párkapcsolatra, jólétre, sok-sok pénzre, utazásra, barátokra és ki tudja, még mi minden másra…

Azonban ez nem mindenkinek az életében van így, nagyon sokan csak álmodoznak ezekről és nem tesznek semmit, vagy ha igen, nem azt és nem úgy, hogy abban örömük is lenne.

Több tanító elmondta már, hogy a változás belülről indul. Azonban a legtöbben vagy nem értik, vagy félreértik, mit is jelent ez.

images-változás

A változás sokszor azért félelmetes, mert ismeretlen területre merészkedünk, ahol minden bizonytalan, s nem láthatunk előre semmi biztosat. Sokszor fárasztó, mert többlet energiára van szükség ahhoz, hogy az elme fogaskerekei beinduljanak, hiszen hozzá vagyunk szokva, hogy automatikusan tesszük a dolgunkat, és ha valami mást szeretnénk, akkor ahhoz előbb másképp kell gondolkodni.

A változás olykor kényelmetlen, mert meg kell mozdulni és valami olyasmit kell tenni, amit korábban nem tettünk. Erőfeszítést kell tennünk, hogy a szokásos gondolkodásunk ellenére tegyünk meg valamit.

paulo_coelho_a_valtozasok_csak_akkor_kovetkeznek_be_2013.01.28

Mikor van itt az ideje a változtatásnak?

1. Mikor azt érzed, hogy úgy, ahogy eddig volt, már nem jó neked.

2. Amikor félsz ugyan, de legalább ekkora benned a vágy valami másra, az újra.

3. Amikor azt érzed, hogy boldogtalan vagy a kapcsolatodban, de félsz egyedül.

4. Amikor rosszul vagy a munkahelyedtől, de fogalmad sincs, mit tehetnél.

5. Amikor nem bírsz már ott lakni, de kifizetődő.

6. Amikor a múltadon töprengsz, hogy ne kelljen a jelen nehézségeivel törődnöd.

7. Amikor visszautasítasz egy olyan ajánlatot, amiről tudod, hogy megváltoztatná az életedet, de attól félsz, megszólnak a többiek.

8. Amikor elkezdesz hazudni magadnak és a körülötted élőknek, hogy titkold a valóságot.

9. Amikor úgy érzed, mások irányítják az életedet.

10.Amikor gondolatban egy másik életről álmodozol.

Döntened neked kell, előbb-utóbb meghozod majd a döntést. Marad minden úgy, ahogy eddig volt és ragaszkodsz a régihez, vagy engedsz a hívásnak, elengeded a múlt minden árnyát, a jövőtől való félelmedet és valami újba kezdesz, megadod magadnak az esélyt egy jobb életre.

Amíg arra figyelsz, hogy más mit tesz, mond, ír vagy gondol, esélyed sem lesz arra, hogy a kezedbe vedd az életed irányítását. Figyeld azt, hogy mit súg az intuíciód, mi a szíved vágya és kövesd a belső hangot! Akkor nem tévedhetsz el.

Pehl Ildikó

transzperszonális terapeuta, kommunikációs tréner

http://tulaszemelyesen.hu/

Képek: www.sikerkozosseg.hu

 

 

 

 

 

Segíteni, együttműködni vagy beavatkozni?

Sokszor hallhattuk már azt a mondatot, hogy „Én csak segíteni akartam.”

Ez egyfajta védekezés. Miért? Mert valószínűleg a segíteni akarásnak nem olyan eredménye lett, mint azt az ezzel a mondattal védekező eredetileg szánta. És itt álljunk meg egy pillanatra és tisztázzunk néhány félreértést.

Először is: Senki nem segít senkinek. Mindenki saját magán segít. Még akkor is, ha megkér valakit, hogy segítsen neki. Micsoda paradoxon, ugye?

Másodszor: Amikor valakinek a kérése nélkül próbálunk segíteni, akkor egyrészt beavatkozunk, másrészt magunkat a másik fölé emeljük, így gyengítjük őt. Elvesszük annak a lehetőségét, hogy saját megoldásait megtalálja.

terez_anya_lljanos_pal_papaval

Sokan csapják be magukat azzal, hogy ők segítenek. Amikor egy problémával valaki egy másik emberhez fordul, akkor nem azért teszi - bár úgy tűnhet, hogy valamilyen tanácsot vagy megoldást vár -, mert ő egyedül nem tudja megoldani, hanem azért, mert valamit nem lát jól.

Lehet, hogy azért fordulunk valakihez, akivel beszélhetünk a problémánkról, hogy megértsünk valamit, amit addig egyedül nem sikerült. Ismerjük azt az érzést, hogy miközben elmondjuk a megoldásra váró vagy nehéz helyzetünk részleteit, ahogy mesélünk róla, közben érkezik a megoldás, egyszer csak meglátjuk azt.

Néha csak arra van szükségünk, hogy egy másik nézőpontból is ráláthassunk arra a bizonyos helyzetre. Ebben az esetben akkor segít a másik a legtöbbet, ha egyenrangú félként meghallgat, nem okoskodik, nem kioktat, nem mondja meg a „tutit”, hanem együttérzéssel figyel.

Mert senki nem tudhatja, hogy a másiknak abban a helyzetben mi lenne jó. Még akkor sem, ha volt már hasonló helyzetben. Még akkor sem, ha látszólag a másik most nem tudja. Tudja ő, csak még nincs a tudatában.

images-osho

Amikor beavatkozunk valakinek az életébe, megerősítjük abban a hitében, hogy képtelen megbirkózni a helyzettel.

Lehet, hogy rossz érzés látni valakinek a kínlódását, ítélhetjük a döntéseit rossznak, vagy nehéz elfogadni, hogy ő mást szeretne, mint amit mi javasoltunk, de tudnunk kell, hogy a saját életét csak ő láthatja.

Amikor valaki a véleményünket vagy javaslatunkat kéri, elmondhatjuk, hogy mi mit tennénk hasonló helyzetben, ezzel együtt nem neheztelhetünk, ha másképp dönt, mert az ő életében csak ő dönthet, csak ő tudhatja, hogy számára mi a lehető legjobb.

Ezért amikor együttérzéssel és elfogadással támogatjuk a hozzánk forduló ismerős vagy egy közeli hozzátartozónk döntéseit, akkor tesszük érte a lehető legtöbbet.

Látogass el a honlapomra is:  http://tulaszemelyesen.hu/

Pehl Ildikó

transzperszonális terapeuta, kommunikációs tréner

Amikor megszületik egy gyermek

Az alábbi cikk az Ezoporta Magazinban jelent meg májusban, de azt hiszem, még mindig aktuális:

http://issuu.com/vassgabor/docs/2014_05/1?e=5036368/7636952

index

Amikor megszületik egy gyermek, akkor jó esetben egy családban nő fel, ahol különféle hatások érik – egyes vélemények szerint már a fogantatáskor is, de a tudomány mai állása szerint a mama pocakjában fejlődő magzat is érzékeli a mama lelkiállapotát, hallja, ha énekelnek és beszélnek hozzá.

Ahogy a gyermek felnő, megtanulja, hogyan működnek a szülei, a családtagok, a körülötte élők és ő ennek megfelelően fog viszonyulni hozzájuk, a környezete visszajelzéseiből fog kialakulni az énképe, a személyisége, a tapasztalatai alakítják a valóságképét.

Ezektől a hatásoktól nem tudja függetleníteni magát, hiszen a szüleitől függ az élete, s ebben a családban kell megtalálnia a helyét, bele kell illeszkednie ebbe a családba.

Talán a tinédzser kor az első olyan állomás, ahol megpróbálunk önállóvá válni, amikor elkezdjük megkérdőjelezni mindazt, amit addig tapasztaltunk, amikor keressük magunkat, azt a képet, amilyen felnőtté válni szeretnénk. Ez sokszor teljesen ellentétes lehet azzal a képpel, amilyen kép a fejünkben a szüleinkről él. De nem olyan egyszerű azt mondani, hogy mostantól fogva másképp gondolkodom, másképp élek, mint a mamám és a papám. Mint ahogy az is előfordul, hogy pont a szüleink mintáját követve élünk pont ugyanolyan életet, mint ők.

Aztán egyszer csak rádöbbenünk, hogy nem a saját életünket éljük. S jön a kérdés: De akkor kinek az életét élem?

Amikor rájövünk, hogy automatizmusok, hitrendszerek és meggyőződések mentén, robotpilótaként éljük a mindennapjainkat, sokakban felvetődik a kérdés, hogy ki vagyok én, mi a célom az életben? És elindul az önismereti út. Elkezdünk könyveket olvasni, előadásokat hallgatni, bölcs tanítókhoz járunk, elsajátítunk valamilyen terápiás technikát, elmegyünk Indiába, végigjárjuk az El Caminot, elmegyünk személyiségfejlesztő tréningre és még sorolhatnám. Mindenki egy kicsit jobban akar lenni.

Ezekkel semmi baj nincs, mindenkinek szíve joga, mit kezd az életével és a felsoroltak mind nagyon hasznosak.

A probléma ott kezdődik, amikor ezek közül egyik sem visz közelebb önmagunkhoz, a legvégső igazságtól sokan félnek, vagy az elképzeléseik tartják távol őket a valódi szabadságtól, nem tudom. Ami nekem elhozta a felébredést, az Intenzív Megvilágosodás Elvonulás. Ha elég bátor és elszánt vagy, gyere, próbáld ki te is.

Az Elvonulásról a honlapomon olvashatsz: http://tulaszemelyesen.hu/

Pehl Ildikó

transzperszonális terapeuta, kommunikációs tréner

A PECSÁ-ban tegnap megvalósult egy álom

A lányom egy ideje tánciskolába jár a barátjával.

Nekem gyerekkoromban nagy álmom volt, hogy megtanuljak táncolni, ezért a gyerekeimet beírattam társastáncra. Szerettek oda járni, aztán később a kisebbik lányom jelentkezett Zoltán Erika tánciskolájába is, hip-hopra.

Szóval, azt tudtam, hogy szeret táncolni, azt azonban nem gondoltam, hogy felnőttként újra elkezdi. A barátjával együtt néhány hónapja beiratkozott a New Dance World tánciskolába.

Nagyon lelkesen jártak, aztán egyszer csak bejelentették, hogy valamilyen gála lesz. Megkérdezték, hogy megnézném-e, mondtam, hogy persze. Kíváncsi vagyok, mit tud a lányom és különben is, büszke vagyok rá, hogy színpadon lép fel. Meg egyébként is.

Azt hittem, hogy a szokásos lesz, megmutatják a gyerekek a szülőknek, hogy mit tudnak. Aztán kiderült, hogy a Petőfi Csarnokban lesz. Akkor ért az igazi meglepetés, amikor odaértem. Rengetegen voltak, legalább 1000 ember.

Még szerencse, hogy helyjegyem volt, mert annyian  jöttek, hogy állójegyeket is adtak el.

2014-06-18 18.42.01

2x70 perces volt a műsor. Arra gondoltam, biztosan sok helyen tartanak órákat, sok a gyerek a tánciskolában, ezért jött el ennyi szülő. A második meglepetés akkor ért, amikor elkezdődött a show. Ez nem egy szokványos műsor volt.

Először is, élőzene biztosította a hangulatot, a színpadon a Glamorous Company szolgáltatta a zenét.

A ceremóniamester, DJ Revolution felelt a hangulatért és nagyon jól csinálta.

Sorra jöttek a színpadra kicsik és nagyok, felváltva, a tanáraikkal együtt, a néhány perces koreográfia olykor egy-egy történetet mesélt el. Máskor egyszerűen "csak" táncoltak, de mesteri módon. Mindegyik produkció látványos volt, kivétel nélkül. Voltak, akik elrontották, főleg a kicsiknél, de szerintem ez egy csöppet sem zavart senkit, mert mindenki élvezte a mozgást a színpadon. Egyébként is, ez a szabad stílus nagy előnye: a néző nem tudhatja, mikor rontanak a színpadon és mikor a látványshow része, hogy valaki mást csinál, mint a többiek.  :-)

A közönség végig élvezte a szórakoztató látványt, a hangulatot, a nézőtér szinte folyamatosan tapsolt és kiabált, annyira drukkoltak a gyerekeknek.

Miközben a tánciskola régi és mostani növendékei mutatták be a produkcióikat, fellépett a Free Sensation magyar bajnok csapat is.

Azután a R3D ZONE show-ját láttuk.

Később a Face Team mutatta be az akrobatikus kosaras számát. Ők megjárták a Britan’s Got Talent-et is.

Fergeteges volt az egész.

Amiért klaviatúrát ragadtam, az a tánciskola alapítója, Alexa Christian személye.

Christian 10 évvel ezelőtt megálmodta, hogy alapít egy tánciskolát és létrehoz egy ilyen nagyszabású show-t a diákjaival. És most megvalósította. Ahogy a színpadon állva erről beszélt, elérzékenyült és nem tudta folytatni a mondandóját. Ahogy küszködött ez a felnőtt férfi, hogy el ne sírja magát, annyira megható volt, hogy könnyes szemmel hallgattam végig.

Megvalósult egy álom, egy 18 éves srác álma, akinek a zene az élete, és az a küldetése, hogy a diákokat ne csak táncolni tanítsa, hanem alázatra, precizitásra, fegyelemre, önkifejezésre és toleranciára.

A New Dance World táncosai számos versenyt nyertek, szerepeltek televíziós produkciókban, show műsorokban, Christian tagja és koreográfusa a The Core csapatnak, ők Las Vegasban a World Hip Hop Dance Championship világbajnokságon is részt vettek.

Miközben Christian beszélt, a vendégek és a diákok végig fütyültek, tapsoltak, a levegőben tapintható lett a meghatottság.

Azt éreztem, hogy ezt a fiút szeretik. Ezért jöttek el ennyien. Ami a szemem előtt lejátszódott, az olyan megindító volt, hogy megkönnyeztem.

Köszönöm ezt az élményt, én nagyon drukkolok neked, Christian!

 

A tánciskoláról és Christianról itt olvashattok:

http://www.newdanceworld.hu/10_koncert.php

 

Kiről szól, amikor véleményünk van?

Elmesélek egy történetet.

Előfordul, hogy néha busszal utazom. Ugyan a lányom barátja ideadta a Toyotáját, hogy használjam és imádok vezetni, de olykor jólesik buszra szállni. Szóval, a múltkor egy érdekes esetnek voltam a tanúja.

A busz, amellyel utaztam, olyan új típusú busz volt. A középső ajtónál szálltam fel és rögtön le is ültem. Mellettem egy kismama ült, a babakocsiban a kisfia, mellette a kislánya. Nem utaztak sokan a buszon, volt néhány szabad ülőhely. A következő állomáson felszállt egy fiatalember, az egyik keze begipszelve. Az anyuka odaszólt a fiatalembernek:

- Ha le akar ülni, felállok.

Mire a srác:

-         Köszönöm, nem ülök le.

-         Van még itt üres hely, ha a fiatalember szeretne leülni – szóltam oda a fontoskodó anyukának, gondoltam, onnan, ahol ül, biztosan nem látja. Semmi válasz. A következő állomáson ellenőrök szálltak fel. Azon nyomban kezelték a jegyüket néhányan, de az egyik lánynak nem volt ideje, mire odaért az ellenőr hölgy. Nem hallottam, hogy mit beszéltek, csak azt láttam, hogy a lány mutatja a tömbjegyét, az ellenőr ránéz, ingatja a fejét és valami olyasmit mond, hogy legközelebb időben kezelje, majd visszaindult a busz hátsó részébe. Azon a részen, ahol én ültem, valahogy kimaradt az ellenőrzés. Egymásra néztünk az egyik idősebb hölggyel és odaszóltam neki:

-         Ez már a második ilyen eset az elmúlt néhány napban, kezelem a jegyem és az ellenőrök rám sem néznek. – A hölgy egyetértően bólintott, tőle sem kértek jegyet, bérletet. Nem volt ideje válaszolni, mert a mellettem ülő anyuka elkezdett méltatlankodni, hogy milyen emberek vannak, hogy lógnak a buszon, nem akarják megfizetni a költségeket, meg ilyenek. Odafordultam hozzá és kedvesen megkérdeztem:

-         Miért zavarja ez?

-         Azért mert ezt látják a gyerekeim, hogy ennyi csalás van és ilyen becstelenek az emberek, az előbb is, amikor szóltam a fiatalembernek, hogy üljön le, átadom a helyem, maga azt mondta, hogy van még hely. Pedig én csak jó szándékból akartam segíteni.

-         Én úgy láttam, hogy ez a fiatalember eléggé felnőtt ahhoz, hogy önállóan el tudja dönteni, hogy le akar-e ülni vagy sem.  Szerintem különbség van aközött, hogy segítünk vagy kéretlenül beavatkozunk, nem gondolja? – néztem rá.

-         Lehet – mondta elgondolkodva, - de az, hogy jegy nélkül utaznak, az felháborító.

-         Azt gondolom, hogy érdemes volna megnézni, miért zavarja ennyire mindez? Talán azon kéne eltöprengeni, hogy maga mikor, kivel és hol becstelen.

-         Lehet, hogy igaza van – hirtelen zavarba jött - köszönöm, ezt fogom tenni.

Ezzel elhallgatott, a buszon pedig néma csönd lett.

minden-amit-hallunk-velemeny-nem-pedig-teny-es-minden-amit-latunk-nezopont-5329cad6c5aa5b854900ced4_thumb_top-center_624x0-false

Lehet, hogy ha téged zavar valami, akkor neked is el kéne gondolkodnod azon, hogy téged miért zavar?

Pehl Ildikó

pszichoblogger

A másikkal van a baj - rögeszmék

Zavar, hogy mások lopnak, csalnak, hazudnak, vagy gonoszak?

Nézd meg, te hol, mikor és kivel teszed ugyanezt? Mert semmi nem tud zavarni, ami nincs ott benned is, amit nem akarsz magadban észrevenni.

Amíg elhiszed, hogy van valaki, aki bánthat téged, mindig lesz, aki megteszi neked, mert nem látod, hogy te akarod, te teszed magaddal.

20241_633716628_big

Addig, amíg a saját sértettségedet dédelgeted és igazolást keresel arra, hogy joggal haragszol, bosszút akarsz állni, vissza akarsz vágni, a másik akár gonosz, démoni figurává is nőhet a szemedben.

És az élet majd téged igazol. A világ neked gonosz és démoni lesz, mert megteremted. Menthetetlenül rabja lettél egy elképzelésnek, amitől nem tudsz szabadulni.

De ne felejtsd el! Mindez csak a te képzeletedben létezik és te döntöd el, mire figyelsz.

Mit gondolsz? Lehet, hogy el kéne engedned néhány rögeszmét?

http://tulaszemelyesen.hu/

Kapcsolódó cikkek:

http://tulaszemelyesen.blog.hu/2014/05/30/a_kritikarol_331

http://tulaszemelyesen.blog.hu/2014/05/28/amikor_a_masikra_mutogatsz_megszegyenitve

http://tulaszemelyesen.blog.hu/2013/12/30/van_olyan_hogy_meltatlan_helyzet

süti beállítások módosítása