A jóga hatalmas fájának többi ága kevéssé ismert. Most nézzük a teljesség igénye nélkül a jóga ismertebb fajtáit.
Bhakti-jóga:
A jógának egy olyan fajtája mely a vallásra helyezi hangsúlyt, az érzelmek, vágy, szeretet, odaadás jógája, középpontjában Isten és/vagy a guru (spirituális vezető) személye áll. Lényeges eleme a kirtannak nevezett énekes szertartás, a tánc, a mantrázás, a követők az istenséggel való közvetlen kapcsolatra törekszenek.
Dzsapa-jóga (Mantra-jóga):
A mantra egy szó, szótag vagy mondat ismétlése, magunkban vagy kimondva, énekelve. A mantrázás célja a tudat összpontosítása, a harmónia megteremtése. A mantrák vallásos tartalma valamely istenség felé irányul.
Dzsnyána-jóga:
Az „igaz tudás jógája”, vagy a bölcsesség jógája, követői az önmegfigyelés révén haladnak a bölcsesség felé vezető úton. Egy kérdést vizsgálnak addig, amíg a gondolkodó elme képességei határhoz ér. Amikor nincs több válasz, a kereső eléri az üresség állapotát. Az legcélravezetőbb kérdés a Ki vagyok én?
Karma-jóga:
A jóga ezen fajtája a mások szolgálata által valósul meg, amelyért nem vár viszonzást. A követő önmagán túllépve Isten önzetlen szolgája, aki hisz abban, hogy minden cselekedet következményekkel jár, amiért felelősséggel tartozunk.
Laja-jóga (Kundalini-jóga):
A speciális, csakrákra (energiaközpontokra) irányuló gyakorlatot magába foglaló jóga legfőbb célja a csakrák működésének elősegítése. Ismerjük kundalini-jóga néven is, tapasztalt vezető segítségével érdemes gyakorolni.
Csakrák:
Gyökércsakra – stabilitással, túléléssel és az alapvető szükségletekkel kapcsolatos.
Szakrális csakra – kreativitással, szexualitással kapcsolatos.
Gyomorcsakra – akarattal, hatalommal és a tevékenységgel kapcsolatos.
Szív-központ – feltétlen szeretettel, öngyógyítással és az örömmel kapcsolatos.
Torokcsakra – kommunikációval, önkifejezéssel és az igazsággal kapcsolatos..
Homlokcsakra (harmadik szem) – intuícióval és bölcsességgel kapcsolatos.
Koronacsakra -spirituális megvilágosodással áll kapcsolatban.
Rádzsa-jóga:
A tudat irányítására alapuló, „királyi út”-ként ismert rádzsa az akarat és a meditáció segítségével fejleszti a koncentrációt. A meditatív állapot a megfelelő testhelyzet, a nyugodt, egyenletes légzés, a befelé fordulás alkalmazásával érhető e. A figyelem egy pontra való fókuszálásával megszűnik az elme csapongása, a kereső megtapasztalhatja a kozmikus tudattal való egyesülést.
Tantra-jóga:
A tantra a lemondásra, az önmegtagadásra, a rituálékra és a meditációra épül. A hatha-jóga voltaképpen a tantra-jóga egyik ágának tekinthető.
Mi a tantra?
A Tantra az Isteni Szeretet útja. Követői a szexuális energia magasabb szintre való emelésével juthatnak el a tudat kiteljesedéséhez.
Szanszkrit eredetű szó, jelentése: felszabadulás, kiteljesedés.
Az első írásos nyoma a Maha-Nirvana-Tantra című szent iratban lelhető fel.
Nagy hangsúlyt fektetnek a mantrára, amely valamely istenséghez szóló szanszkrit imádság, és a jantrára (istenábrázolások komplex szimbólumok formájában).
A gyakorlatok jórészt a sakti (női jellegű energia) energia visszaszorítására irányulnak, melynek eredménye a szellemi megvilágosodás.
A tantra-jóga gyakorlói a gyakorlatok során, az elme megsemmisülése által, közvetlenül átélhetik és megtapasztalhatják Önmagukat.
Sahaja jóga
A szanszkrit szó azt jelenti, spontán, velünk született. Mindannyian a spirituális belső erő, a kundalini birtokában születünk. Ha hozzáférünk ehhez a belső rendszerhez, a meditáció révén lehetővé válik számunkra, hogy kapcsolatba kerüljünk belső énünkkel. A sahaja jóga a lélekkel való spontán kapcsolat.
Hatha-jóga
Az erő, energia jógája.
A hatha-jóga gyökere filozófiai szempontból tantra-jóga. Célja a test és ennek eredményeképpen a lélek megtisztítása, amelyet az ászanák, mudrák, pránajáma, bandhák és kriják alkalmazásával ér el.
A saha (nap)és tah (hold) szavakból áll össze, jelentése az ellentétes hatások kiegyensúlyozása. Az erőfeszítés és ellazítás kettősségére épül, az abszolúttal való egyesülés csak erőfeszítéssel jöhet létre. Ezért erőjógának is nevezik.
Nyugaton a hatha-jóga a legismertebb. Ez gyűjtőfogalom, amely számos, fizikai alapokra épülő jógafajtát foglal magában, olyanokat, mint a ljenga- vagy az astanga vinyásza-jóga,
Az ayurvédikus filozófiában a testi és szellemi tulajdonságaink határozzák meg az emberi működést. Háromféle tulajdonságunk lehet:
Rajas a tevékenykedést jelenti.
Tamas a passzivitás szanszkrit szava.
Sattva pedig az előbbi kettő között található, és harmóniát jelent.
A jógagyakorlatokban egyensúlyra törekszünk, ilyenkor az energia szabadon áramlik bennünk. A helyes technikát alkalmazva, a harmonikus egyensúlyi állapot elérése által lehetünk EGÉSZ-ségesek.
A gyakorlatok végzése közben a lélegzés a kiindulási pont. A légzés által a külső világból a belső világ felé irányítjuk a figyelmet, önmagunkra.
Ekkor válik a jógagyakorlat meditatív állapottá, amikor nem a technikára összpontosítunk. Ahogy a külsőségek elhalványulnak, a figyelem a lényegre irányul. Ekkor Én vagyok a gyakorlatban, a légzés magától történik, jelen vagyok. Ez a cselekvő meditáció, amely a hatha-jóga lényege. Ezt a gyakorlatot már át lehet ültetni a mindennapi életbe, hogy folyamatos legyen a jelenlét.
A hatha-jóga leggyakoribb irányzatai:
1. Astanga vinyásza-jóga:
Ez a dinamikus mozgásforma a légzés és mozgás összekötésére épül és a gyakorlatra, az ászanákra helyezi a hangsúlyt. Jelentősége van a testhelyzetek sorrendjének és annak, hogyan kötjük össze a pózokat és a légzést.
2. Astanga jóga:
Az astanga jógát Patandzsali körvonalazta, a jóga nyolc tagjával együtt. A szamadhi elérése függ a többi tagtól.
3. Ijengar-jóga:
Itt a hangsúly a testtartások precíz végrehajtásán van, a légzés akkor kap hangsúlyt, ha a tanítvány az ászanák gyakorlásában már jártasságot szerzett.
A pózokat hosszú ideig kitartják, ami szükségessé teszi valamilyen támaszték használatát, a gyakorlatokat énekléssel kezdik.
4. Szatjánanda-jóga:
Ez a holisztikus megközelítésű irányzat az ászanák, a pránajáma és a belső tisztító eljárások mellett a rádzsa-, a kundalini-, a dzsnana- és a krija –jóga elemeit is beépíti, az éntudat fejlesztése a cél. A relaxáció is része a gyakorlatoknak, ahogy a meditáció is.
5. Kundalini-jóga:
A meditáció és magasabb tudatállapot elérése a cél. Nevét arról az energiáról kapta, amely a gerinc tövében pihen, amíg fel nem ébresztik, hogy segítségével találjanak rá valódi lényükre. Az irányított gyakorlatokból, krijákból álló sorozat az immunrendszer erősítésére irányul. A csakrákra irányuló gyakorlatok felkészítik a tanítványt a mély meditációra. A krijákból álló gyakorlatsort összeköthetjük a bandhákkal és fújtató légzéssel, vagy a mudrákkal és a mantrákkal. Mindezek a meditáció fontosságát hangsúlyozzák.
6. Vinijóga:
A jóga tudományába lépésről lépésre haladba mélyülhet el a hallgató, alkalmas terápiás célra is, az egyénre szabott konzultáción a holisztikus megközelítés az irányadó. A testtartásokon kívül szerves része a vallási- és lelkigyakorlatok vagy a védák éneklése, a légző gyakorlatok és a meditáció, esetleg a hangszeres játék.
7. Bikram-jóga:
Az izzasztó jógairányzat forró jóga néven is népszerű azok számára, aki szeretik sanyargatni magukat. Két állandó légzőgyakorlat-sorozatból és huszonnégy pózból áll, ezt követi a relaxáció, amely az egészségállapot javítását célozza.
A 36-40 fokos helyiségben bő verejtékezés mellett olvadnak folyamatos mozgássorrá a pózok.
8. Szivananda-jóga:
Ez a jógafoglalkozás énekléssel és légző gyakorlatokkal kezdődik, ezt ászanák követik, amelyek húsz, kifejezetten csakrák stimulálását célzó gyakorlatok, majd relaxáció zárja az órát.
Ez mélyebb megértéhez vezethet, az éneklés és a légzés jelentőséggel bír.
(A folytatásban arról olvashatsz, hogy miért jógázz.)
Kapcsolódó bejegyzések:
Pehl Ildikó
pszichoblogger
Programjaimról itt tájékozódhatsz:
Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online
Hírlevélre feliratkozás itt.
Felhasznált irodalom:
Christina Brown – Jóga biblia
Sárai Gábor: Alternatív mozgás és masszázsterápia (jegyzet)
Adelheid Ohlig: Luna-jóga, A termékenység és az életerő felé vezető szelíd út
Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha
Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III. Kötet
Godfrey Devereux: A jóga alapjai
B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban
