Pehl Ildikó blogja

Túl a személyesen

Túl a személyesen

Miért jógázzunk?

2015. március 06. - Pehl Ildikó

Mit várhatunk a jógától?

yoga-304941_640.png

 A jóga kitartó gyakorlásával fizikai, pszichológiai és a spirituális területen is élvezhetjük jótékony hatását. Javulhat az általános közérzetünk, a feszültségeink megszűnnek, az érzelmeink felszabadulnak, nyugodtabbak, boldogabbak leszünk.

A jóga által egyfajta emelkedett állapotot élhetünk meg, az én kiteljesedést, rátalálhatunk a belső teljesség érzésére. A jógagyakorlatokkal fokozhatjuk tudatosságunkat, megtalálhatjuk lelkünk nyugalmát.

Akkor találunk rá a nekünk való jógagyakorlatra, ha örömet szerez és azt érezzük, hogy visszataláltunk önmagunkhoz.

A jóga az önismeret egyik útja. Először a testünket figyeljük, majd kialakul egy testtudat, ezek után az érzéseinket figyeljük meg, majd egy idő után megtanuljuk lecsendesíteni az elménket.

 

 

 A jóga hatásai:

A jóga fizikai hatása nem elhanyagolható. Izmaink rugalmassága, erőnk visszatérése, állóképességünk fokozása a jóga mellékhatásai.

A jóga gyakorlása által beindulhat a szervezet öngyógyító mechanizmusa.

index-joga1.jpg

A jóga lehetséges fizikai hatásai:

Megnyújtja és rugalmasabbá teszi az izmokat, ízületeket, megnövekszik a hajlékonyságunk, megnő a test oxigénellátása, jobb lesz a testtartásunk, az idegrendszer sejtjei megerősödnek, az idegpályák kitisztulnak, a belső elválasztású mirigyek munkája kiegyensúlyozottá válik.

 

A jóga egyéb hatásai:

Nő a koncentráció képessége, erősíti az összpontosító képességünket, fokozódik az örömérzés, oldja az energetikai blokkokat, kiegyensúlyozza az érzelmeket, megszűnik az érzéseinkkel, a testünkkel, gondolatainkkal való azonosulás, kialakul a tisztánlátás képessége, a személyiség átalakul.

 

Pehl Ildikó

pszichoblogger

Kapcsolódó bejegyzés: A jógáról

 

Programjaimról itt tájékozódhatsz:

http://tulaszemelyesen.hu/

Mozgásmeditáció

Összhangteremtő nap

Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online

Hírlevélre feliratkozás itt.

Ma egy különleges nap van

face-272366_640.jpg

Ma van az a nap, amikor minden, amit teszel, gondolsz, érzel, vagy mondasz, tízmilliószoros erővel hat. Ez a nap most egybeesik a teliholddal.

A telihold az elengedés ideje, mindent, amire már nincs szükséged, ami már nem szolgál téged, elengedhetsz, hogy befogadd az életedbe az újat.

Ez az időszak arról szól, hogy végre beteljesüljenek, kézzelfoghatóvá váljanak az álmaid.

Ha kitartóan készültél, tanultál, hiszel magadban, most learathatod munkád gyümölcsét.

Mit érdemes tenned ezen a napon, amivel segítheted, hogy terveid valósággá váljanak?

Először is tisztítsd meg a tested, elméd, gondolataid. Segítheted ezt valamilyen mantrával.

 

Azután tudnod kell, hogy mit is akarsz pontosan. Összpontosíts arra, amit szeretnél, gondold át, határozd el, fogalmazd meg, mondd ki magadban, vagy hangosan, írd le, mire vágysz, képzeld el magad, amint eléred.

Ha elképzeled, éld is bele magad, belső szemeiddel lásd a képet, azután helyezd bele magad a képbe, erősítsd meg az élményt érzékszerveddel, vigyél bele minden olyan érzést, mintha már az lenne.

Megerősítheted a kérésed azzal, hogy kimondod hangosan, vagy gondolatban, esetleg leírod, hogy a megvalósulást rábízod az Univerzumra, vagy a Teremtőre, s hogy kérésed legyen minden érintett legteljesebb javára.

Kérhetsz a magad és a szeretteid számára, vagy kívánhatsz a Föld összes élőlénye részére békét, harmóniát, beteljesülést.

Köszönd meg, és az sem baj, ha hálát érzel. Amikor benned béke és öröm van, azzal hozzájárulsz a világhoz.

És ne feledd!

Mindennel teremtesz. A tetteiddel, a gondolataiddal, a szavaiddal, érzéseiddel. És nem csak ma. 

Törekedj arra, hogy minden nap valami jót teremts magad és mindenki más javára.

Pehl Ildikó

pszichoblogger

Programjaimról itt tájékozódhatsz:

http://tulaszemelyesen.hu/

Mozgásmeditáció

Összhangteremtő nap

Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online

Hírlevélre feliratkozás itt.

 

 

.

 

 

A jóga sokfélesége

buddha-473154_640.jpg

A jóga hatalmas fájának többi ága kevéssé ismert. Most nézzük a teljesség igénye nélkül a jóga ismertebb fajtáit.

 

Bhakti-jóga:

A jógának egy olyan fajtája mely a vallásra helyezi hangsúlyt, az érzelmek, vágy, szeretet, odaadás jógája, középpontjában Isten és/vagy a guru (spirituális vezető) személye áll. Lényeges eleme a kirtannak nevezett énekes szertartás, a tánc, a mantrázás, a követők az istenséggel való közvetlen kapcsolatra törekszenek.

 

Dzsapa-jóga (Mantra-jóga):

A mantra egy szó, szótag vagy mondat ismétlése, magunkban vagy kimondva, énekelve. A mantrázás célja a tudat összpontosítása, a harmónia megteremtése. A mantrák vallásos tartalma valamely istenség felé irányul.

Dzsnyána-jóga:

Az „igaz tudás jógája”, vagy a bölcsesség jógája, követői az önmegfigyelés révén haladnak a bölcsesség felé vezető úton. Egy kérdést vizsgálnak addig, amíg a gondolkodó elme képességei határhoz ér. Amikor nincs több válasz, a kereső eléri az üresség állapotát. Az legcélravezetőbb kérdés a Ki vagyok én?

 

Karma-jóga:

A jóga ezen fajtája a mások szolgálata által valósul meg, amelyért nem vár viszonzást. A követő önmagán túllépve Isten önzetlen szolgája, aki hisz abban, hogy minden cselekedet következményekkel jár, amiért felelősséggel tartozunk.

Laja-jóga (Kundalini-jóga):

A speciális, csakrákra (energiaközpontokra) irányuló gyakorlatot magába foglaló jóga legfőbb célja a csakrák működésének elősegítése. Ismerjük kundalini-jóga néven is, tapasztalt vezető segítségével érdemes gyakorolni.

Csakrák:

Gyökércsakra – stabilitással, túléléssel és az alapvető szükségletekkel kapcsolatos.

Szakrális csakra – kreativitással, szexualitással kapcsolatos.

Gyomorcsakra – akarattal, hatalommal és a tevékenységgel kapcsolatos.

Szív-központ – feltétlen szeretettel, öngyógyítással és az örömmel kapcsolatos.

Torokcsakra – kommunikációval, önkifejezéssel és az igazsággal kapcsolatos..

Homlokcsakra (harmadik szem) – intuícióval és bölcsességgel kapcsolatos.

Koronacsakra -spirituális megvilágosodással áll kapcsolatban.

 yoga-159810_640.png

Rádzsa-jóga:

A tudat irányítására alapuló, „királyi út”-ként ismert rádzsa az akarat és a meditáció segítségével fejleszti a koncentrációt. A meditatív állapot a megfelelő testhelyzet, a nyugodt, egyenletes légzés, a befelé fordulás alkalmazásával érhető e. A figyelem egy pontra való fókuszálásával megszűnik az elme csapongása, a kereső megtapasztalhatja a kozmikus tudattal való egyesülést.

 

Tantra-jóga:

A tantra a lemondásra, az önmegtagadásra, a rituálékra és a meditációra épül. A hatha-jóga voltaképpen a tantra-jóga egyik ágának tekinthető.

 

Mi a tantra?

A Tantra az Isteni Szeretet útja. Követői a szexuális energia magasabb szintre való emelésével juthatnak el a tudat kiteljesedéséhez.

Szanszkrit eredetű szó, jelentése: felszabadulás, kiteljesedés.

Az első írásos nyoma a Maha-Nirvana-Tantra című szent iratban lelhető fel.

Nagy hangsúlyt fektetnek a mantrára, amely valamely istenséghez szóló szanszkrit imádság, és a jantrára (istenábrázolások komplex szimbólumok formájában).

A gyakorlatok jórészt a sakti (női jellegű energia) energia visszaszorítására irányulnak, melynek eredménye a szellemi megvilágosodás.

A tantra-jóga gyakorlói a gyakorlatok során, az elme megsemmisülése által, közvetlenül átélhetik és megtapasztalhatják Önmagukat. 

 

Sahaja jóga

A szanszkrit szó azt jelenti, spontán, velünk született. Mindannyian a spirituális belső erő, a kundalini birtokában születünk. Ha hozzáférünk ehhez a belső rendszerhez, a meditáció révén lehetővé válik számunkra, hogy kapcsolatba kerüljünk belső énünkkel. A sahaja jóga a lélekkel való spontán kapcsolat.

 

Hatha-jóga

Az erő, energia jógája.

A hatha-jóga gyökere filozófiai szempontból tantra-jóga. Célja a test és ennek eredményeképpen a lélek megtisztítása, amelyet az ászanák, mudrák, pránajáma, bandhák és kriják alkalmazásával ér el.

A saha (nap)és tah (hold) szavakból áll össze, jelentése az ellentétes hatások kiegyensúlyozása. Az erőfeszítés és ellazítás kettősségére épül, az abszolúttal való egyesülés csak erőfeszítéssel jöhet létre. Ezért erőjógának is nevezik.

Nyugaton a hatha-jóga a legismertebb. Ez gyűjtőfogalom, amely számos, fizikai alapokra épülő jógafajtát foglal magában, olyanokat, mint a ljenga- vagy az astanga vinyásza-jóga,

Az ayurvédikus filozófiában a testi és szellemi tulajdonságaink határozzák meg az emberi működést. Háromféle tulajdonságunk lehet:


Rajas a tevékenykedést jelenti.
Tamas a passzivitás szanszkrit szava.
Sattva pedig az előbbi kettő között található, és harmóniát jelent.

A jógagyakorlatokban egyensúlyra törekszünk, ilyenkor az energia szabadon áramlik bennünk. A helyes technikát alkalmazva, a harmonikus egyensúlyi állapot elérése által lehetünk EGÉSZ-ségesek.

A gyakorlatok végzése közben a lélegzés a kiindulási pont. A légzés által a külső világból a belső világ felé irányítjuk a figyelmet, önmagunkra.

Ekkor válik a jógagyakorlat meditatív állapottá, amikor nem a technikára összpontosítunk. Ahogy a külsőségek elhalványulnak, a figyelem a lényegre irányul. Ekkor Én vagyok a gyakorlatban, a légzés magától történik, jelen vagyok. Ez a cselekvő meditáció, amely a hatha-jóga lényege. Ezt a gyakorlatot már át lehet ültetni a mindennapi életbe, hogy folyamatos legyen a jelenlét.

A hatha-jóga leggyakoribb irányzatai:

 

1. Astanga vinyásza-jóga:

Ez a dinamikus mozgásforma a légzés és mozgás összekötésére épül és a gyakorlatra, az ászanákra helyezi a hangsúlyt. Jelentősége van a testhelyzetek sorrendjének és annak, hogyan kötjük össze a pózokat és a légzést.

 

2. Astanga jóga:

Az astanga jógát Patandzsali körvonalazta, a jóga nyolc tagjával együtt. A szamadhi elérése függ a többi tagtól.

 

3. Ijengar-jóga:

Itt a hangsúly a testtartások precíz végrehajtásán van, a légzés akkor kap hangsúlyt, ha a tanítvány az ászanák gyakorlásában már jártasságot szerzett.

A pózokat hosszú ideig kitartják, ami szükségessé teszi valamilyen támaszték használatát, a gyakorlatokat énekléssel kezdik.

 

4. Szatjánanda-jóga:

Ez a holisztikus megközelítésű irányzat az ászanák, a pránajáma és a belső tisztító eljárások mellett a rádzsa-, a kundalini-, a dzsnana- és a krija –jóga elemeit is beépíti, az éntudat fejlesztése a cél. A relaxáció is része a gyakorlatoknak, ahogy a meditáció is.

 

5. Kundalini-jóga:

A meditáció és magasabb tudatállapot elérése a cél. Nevét arról az energiáról kapta, amely a gerinc tövében pihen, amíg fel nem ébresztik, hogy segítségével találjanak rá valódi lényükre. Az irányított gyakorlatokból, krijákból álló sorozat az immunrendszer erősítésére irányul. A csakrákra irányuló gyakorlatok felkészítik a tanítványt a mély meditációra. A krijákból álló gyakorlatsort összeköthetjük a bandhákkal és fújtató légzéssel, vagy a mudrákkal és a mantrákkal. Mindezek a meditáció fontosságát hangsúlyozzák.

 

6. Vinijóga:

A jóga tudományába lépésről lépésre haladba mélyülhet el a hallgató, alkalmas terápiás célra is, az egyénre szabott konzultáción a holisztikus megközelítés az irányadó. A testtartásokon kívül szerves része a vallási- és lelkigyakorlatok vagy a védák éneklése, a légző gyakorlatok és a meditáció, esetleg a hangszeres játék.

 

7. Bikram-jóga:

Az izzasztó jógairányzat forró jóga néven is népszerű azok számára, aki szeretik sanyargatni magukat. Két állandó légzőgyakorlat-sorozatból és huszonnégy pózból áll, ezt követi a relaxáció, amely az egészségállapot javítását célozza.

A 36-40 fokos helyiségben bő verejtékezés mellett olvadnak folyamatos mozgássorrá a pózok.

8. Szivananda-jóga:

Ez a jógafoglalkozás énekléssel és légző gyakorlatokkal kezdődik, ezt ászanák követik, amelyek húsz, kifejezetten csakrák stimulálását célzó gyakorlatok, majd relaxáció zárja az órát.

Ez mélyebb megértéhez vezethet, az éneklés és a légzés jelentőséggel bír.

(A folytatásban arról olvashatsz, hogy miért jógázz.)

Kapcsolódó bejegyzések:

A jóga technikái

A jógáról

Pehl Ildikó

pszichoblogger

Programjaimról itt tájékozódhatsz:

http://tulaszemelyesen.hu/

Mozgásmeditáció

Összhangteremtő nap

Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online

Hírlevélre feliratkozás itt.

Felhasznált irodalom:

Christina Brown – Jóga biblia

Sárai Gábor: Alternatív mozgás és masszázsterápia (jegyzet)

Adelheid Ohlig: Luna-jóga, A termékenység és az életerő felé vezető szelíd út

Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha

Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III. Kötet

Godfrey Devereux: A jóga alapjai

B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban

A jóga technikái

A jóga technikáiról

 

Nincs tökéletes póz. Mindenki megtalálhatja a maga módszerét az egyes testtartások végrehajtásához. Minden testnek saját igényei vannak, melyek időnként változnak és ezt tiszteletben kell tartani.

 yoga-508115_640.jpg

A Számhkija filozófia levezeti, hogy a jóga technikái megfeleltethetők az öt ősanyagnak.

Az éterhez tartozó jógatechnikák a figyelem irányítására és befelé fókuszálásra szolgálnak.

 

Dristi – A tekintet (vagy fókuszált figyelem).

A tekintet

A jóga ászanáinak többségénél nyitva van a szemünk. A tekintet irányításának technikáját éppúgy el kell sajátítanunk, mint a testtartást.

A tekintet 9 pontot vagy irányt határoz meg:

Minden testtartáshoz meghatározott dristi tartozik, ennek figyelembe vétele segíti a tudatosság fokozását.

A tekintet fókuszálásával a megfelelő irányba tereljük a szellemet, ezzel fokozva a koncentrációt, amely elősegíti a tudat kontrollálását.

A 9 dristi:

1. orrhegy

2. hüvelykujj

3. harmadik szem

4. köldök

5. felfelé, az ég felé

6. kéz

7. lábujjak

8 és 9. balra vagy jobbra

 

Mudra: Kéz-, test-, ujjtartások, amelyek az energia irányítására szolgálnak.

Kéztartások vagy mudrák.

A pecséteknek is nevezett mudrák szimbolikus értelmű kéztartások vagy testhelyzetek, melyek az energia irányának megváltozását eredményezik.

A szankszrit nyelvben a mudra szó pecsétet jelent, ami arra utal, hogy a mudrák segítségével a pránát, az életerőt a test különböző részeibe irányíthatjuk.

A kéztartások könnyen hozzáilleszthetők a jógatesttartásokhoz és alkalmazhatók légző gyakorlatok vagy meditáció közben is.

Néhány mudrának szimbolikus jelentése van, egyes mudrák istenségekre vagy sajátos filozófiai fogalmakra, minőségekre utalnak. A mudrák igen gyakran a csakrarendszer, az indiai ájurvédikus gondolkodás vagy a kínai akupunktúra elveivel állnak kapcsolatban. Összefüggésbe hozhatók a reflexzónákkal is, a mudrák jelentéstanában a kéz egyes részei hozzárendelhetők a test egy-egy területéhez.

 

Mantra: Szent kifejezések, hangok.

Legismertebb az OM vagy AUM, Om Mani Padme Hum.

Hangos meditáció vagy mantra: ez olyan szó, mondat, vagy kifejezés, amit akár hangosan, akár csak magunkban ismételünk.

A szavak használata a meditáció igen hatásos eszköze, érzelmeink, gondolataink lecsendesítése által tudatunk letisztulásához vezet.

Előfordul, hogy olyan mantrát választanak, amely a Védákból, Koránból, a Bibliából vagy más szent iratokból származik. Sokan megerősítést tartalmazó mondatot használnak.

Mantrameditáció gyakorlásához az ülés ajánlott.

 

Dzsapa: Ismételgetések.

Az éneklés (kirtan) is eredményes spirituális gyakorlat.

A magánhangzók hosszú kitartását hangolásnak hívják, ez a koncentráció fokozását segíti elő.

 

Mandala: Geometriai formák és rajzok, ezekre való koncentrálás.

 

A levegőhöz tartozó jógatechnikák azt támogatják, hogy az érzelmeink területén legyünk kiegyensúlyozottak.

Ezek a légzőgyakorlatok, pl: nagy jógalégzés, bhásztrika, kapalabháti stb.

 

A tűzhöz tartozó jógatechnikák, a bandhák, a belső energia emelését, megélését célozzák.  

 

Bandha (zár), pl: torok-zár, gátizom-zár, rekeszizom-zár.

A bandhák az energia irányításának és ellenőrzésének az eszközei. A szó jelentése lezárni, visszatartani. Ezek alkalmazásával lezárjuk vagy visszatartjuk a pránát. A bandhák gyakorlása során megfeszítjük az izmainkat, majd elengedjük.

A pránajámával együtt vagy külön alkalmazva a bandhák hatással vannak a belső szervekre, az idegrendszerre és a hormonális rendszerre is.

Enyhítik az emésztőrendszer és vizelet-kiválasztás rendellenességeit, a szexuális zavarokat, a hátfájást.

 

A vízhez tartozó jógagyakorlatokkal a lágyságot, a nyugalmat tapasztalhatjuk meg. Ilyen a Napüdvözlet, Holdüdvözlet jóga gyakorlatsor, amely egy testhelyzetsorozat, amit légzés köt össze. A légzéssel biztosítjuk a víz elem folyamatosságát.

 

A földhöz tartozó jóga technikákkal stabilitásunkat teremtjük meg.

Ezek az ászanák (testgyakorlatok), álló gyakorlatok, csavarások, hajlítások.

 

A felsoroltakon kívül vannak még tisztítógyakorlatok vagy kriják.

 

A hatha-jóga számos krijának nevezett gyakorlatot is tartalmaz. Ezek a test megtisztítását és a három testnedv harmonikus arányának biztosítását szolgálják. A hatha-jóga két klasszikus műve, a Hatha-jóga Pradipika és Gheranda Szamitha hat kriját ir le.

1. Tisztító légzés (fújtató légzés) pránajáma levegő erőteljes beszívása és határozott kifújása

2. Gyertyanézés

3. Orröblítés sós vízzel

4. Has-zár váltott hasizmokkal

5. Dhauti a gyomor megtisztítása vízzel vagy keskeny textilcsík segítségével

6. Vaszti (vagy baszti) vastagbél átöblítés vízzel vagy levegővel. E két utóbbi csak segítség igénybevételével ajánlott.

 yoga-556118_640.jpg

A jógázót célja elérésében segíti még a meditáció.

A meditáció énünk megismerésének, a befelé fordulásnak egyik hatékony eszköze. Ezáltal közelebb kerülhetünk a béke és az öröm élményéhez. Számos technikája létezik.

A halk, lágy zene kifejezetten inspiráló lehet. Nyugodt, csendes körülmények között könnyebben lehet összpontosítani.

A számunkra legmegfelelőbb meditációs testtartás kiválasztásánál a kényelem a legfontosabb szempont.

Ezek közül ajánlott a hullapóz, teljes lótuszülés, fél lótusz, törökülés, térdelés. Az ülő helyzetben fontos a függőleges hát. Ha széken ülünk, ügylejünk rá, hogy a lábunk a talajon legyen.

 

Többféle meditációt választhatunk.

Lehet lazító meditáció- fizikai, mentális és emocionális relaxáció.

A fizikai és szellemi ellazulásra való képesség az egészséges intellektus, testi-lelki jólét megőrzésének fontos eleme.

Az ellazulás gyakorlása mindenki számára fontos, mert ez a meditáció minden formáját elősegíti.

 

A vizualizáció a képzelet irányítása. Hatékony technika, mert szoros kapcsolatban kerülhetünk fantáziánkkal.

 

Alkalmazott meditációs technika a jelen átélésére az Öt érzék meditáció.

Ennek a technikának is egy célja van: jelen lenni a jelenben. Az érzékszervek üzenetinek tudatosításával, a jelen teljes átélésének képességével ajándékoz meg bennünket.

Ezt lehet ülve vagy fekve is végezni.
 

A jógázás alapjai

Felkészülés:

Lehetőleg kényelmes ruhában, meleg helyen végezzük a gyakorlatokat, érdemes mezítláb, tapadós felületű jógaszőnyegen, vagy matracon, laticelen.

Ajánlatos az üres gyomor, esetleg kevés gyümölcs, de ez után is érdemes egy órát várni.

Folyadékot a gyakorlatok előtt érdemes magunkhoz venni.

Minél gyakrabban gyakorolunk, annál hamarabb válik szokásunkká, majd életmódunkká az önmagunkkal való folyamatos kapcsolattartás.

Az edzéssel a jelenlétet sajátítjuk el, érdemes nyugodt helyet választani, hogy kirekesszük a zavaró körülményeket, így tudjuk átadni magunkat a pillanatnak.

(A folytatásban a jóga sokféleségéről olvashatsz.)

Pehl Ildikó

pszichoblogger

Kapcsolódó bejegyzés: A jógáról

Programjaimról itt tájékozódhatsz:

http://tulaszemelyesen.hu/

Mozgásmeditáció

Összhangteremtő nap

Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online

Hírlevélre feliratkozás itt. 

 

Felhasznált irodalom:

Sárai Gábor: Alternatív mozgás és masszázsterápia (jegyzet)

Adelheid Ohlig: Luna-jóga, A termékenység és az életerő felé vezető szelíd út

Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha

Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III. Kötet

Godfrey Devereux: A jóga alapjai

B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban

A jógáról

Jóga

A jógát különböző testtartások gyakorlásának tartják, de a jóga több, mint egymás után végzett testgyakorlatok. Sokkal több annál.

index-joga2.jpg

A jóga szanszkrit eredetű szó, a judzs szóból ered, melynek jelentése: egyesíteni, összekötni, csatlakoztatni, gondolatok koncentrálása, önmagunkra való összpontosítás, mély meditáció.

A jóga szó jelentése mély, belső kapcsolat, egység, igába fogás. Bármely definíciót olvassuk, mind tartalmazza az egyensúly, a harmónia megteremtésének fogalmát.

A jóga lényege visszatalálni önmagunkhoz.

A jóga gyakorlásával a test, a psziché és a tudat egyensúlyi állapota érhető el, amelynek segítségével felülkerekedhetünk a megszokott elszigeteltség érzésén, megtapasztalhatjuk a „vagyok” állapotát, megtapasztalhatjuk a mindennel való egység állapotát, s ezáltal választ kaphatunk a „Ki vagyok én?” kérdésre.

Az elménk lecsendesítésével közvetlen kapcsolatba kerülünk Önmagunkkal, átélhetjük és megtapasztalhatjuk a Szamádhit. A jóga egyfajta tudatállapot.

 

Miért jógázunk?

 

A jóga az egyik legrégebbi mozgásforma. Gyökerei ötezer évre nyúlnak vissza. A jóga egyszerre meditáció, filozófia, a gyakorlatok és a légzés segítségével egyfajta gyógyítás is.

A jógával lehetőségünk nyílik helyreállítani a harmóniát, megtanít a test, lélek és tudat egyesítésére, megnövekedhet a fizikai ellenálló képesség, egy jobb közérzetet eredményez, egyfajta kiegyensúlyozottságot élhetünk meg. Segítheti a test energetikai egyensúlyának helyreállítását

 

A jóga filozófiája

 

A jóga filozófiaként jött létre, a gyakorlatok a koncentráció, a meditáció elősegítése érdekében alakultak ki. A végső cél a mindenséggel való egység megtapasztalása.

 

A jóga útja

 

A jóga nem vallás, azonban kialakulását, fejlődését nagy tanítók, gondolkodók, felébredettek jelentősen befolyásolták.

A jógik által lefektetett alapelvek mindenki számára hasznosak lehetnek, akik a belső békét és az egészséges élethez vezető utat keresik.

A gyakorlatok célja a belső béke, a mentális és fizikális harmónia megteremtése.

A mélyebb önismeret felé vezető út egy spirituális utazás lehet a jógázó számára az ászanákon (jelentése: belehelyezkedés, stabil, kényelmes póz), a légzésen, a relaxáción, a tudat lecsendesítésén, az összpontosításon, a meditáción keresztül. Sőt, azon is túl.

Kitartó munka szükséges ahhoz, hogy a lélek csendjéhez eljussunk. Először saját testünkbe kapaszkodunk, majd a gyakorlatok közben testünktől indulva, tudatos légzés alkalmazásával megnyílunk a belső béke élményére.

Az emberi gondolkodás előre és visszahalad az időben, a test azonban a jelenben él. Ha a gondolatainkat a testünkre irányítjuk, a jelenben találhatjuk magunkat, megszűnnek az aggodalmak, a félelmek, a stressz, csak a pillanat létezik.

 

A jóga története

 

A jóga eredete Indiába nyúlik vissza, írásos nyomait szent könyvekben, a Védákban (a Védák a hinduizmus szent iratainak összefoglaló elnevezése, szanszkrit nyelven készültek, a véda szó eredeti jelentése: tudás), az Upanisadokban (a Védák magyarázatai, titkos tanítások, az „upanisád” szó jelentése: valaki mellé ülni, „mellé-leülés”), a Bhagavad-gítában (szankszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás szent könyve, jelentése: A magasztos szózata. A védikus irodalom egyik alapműve, a védikus filozófia összefoglalása. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része), a Jóga-szútrákban (a szútra szöveges formátumú aforizma-gyűjtemény, jelentése fonalat vagy dolgokat összekötő vonal, a szó a sziv igéből származik, jelentése: varrni, a korabeli szövegeket összevarrt pálmalevelekre írták.) találhatjuk meg.

 

-2.jpgPatandzsali a jóga első ismert guruja, a tradíció Síva istent tekinti a jóga forrásának.

A jóga több ezer éves történelme alatt hosszú fejlődésen ment keresztül, ennek során számos iskola alakult. Egyesek a tudatra és a meditációra helyezik a hangsúlyt, mások a testgyakorlásra és a légzésre összpontosítanak.

A történészek szerint Délkelet-Ázsiában született, majd az a vándorló törzsek magukkal vitték délre. Az ie. 1500 körül talált régészeti leleteken már ábrázoltak meditáló embereket.

Az i.e. 900 és 400 között írt Upanisadokban találhatók a jógáról szóló legrégebbi írások.

A jóga legrégebbi formája a meditáció volt, klasszikus formája a lótuszülés, ez volt az első ászana. Ezt a mesterek azért alkalmazták, hogy képesek legyenek hosszú időn keresztül meditálni.

A jógának számos ága létezik, melyek többsége az ie. I. évezredben alakult ki.

Nézzük időrendi sorrendben:

I.e. 1000 előtt keletkezett a rádzsa jóga, melyet az egyetemes tudattal való egyesülést keresők gyakoroltak. Ez a keresztbe tett lábbal való meditálás, mely igen elterjedt volt.

 

I.e. 900 körül alakult a dzsnyána jóga. A bölcsesség jógáját, amely a meditáción keresztül fejlődik ki, azok a filozófusok gyakorolták, akik az intuitív tudást kutatták. Az ő gondolataik jelentek meg az Upanisadokban.

 

I.e. 5oo körül Buddha és követői a rádzsa jóga ősi meditációs technikáival érték el a nirvánát.

 

I.e. 300 körül jelenítette meg Vyasa mester a Bhagavad-gítában a karma – jógát, a cselekvés jógáját, melynek központja az elkövetkezendő boldogtalanság elkerülése, a megfelelő időben végzett jó cselekedet által.

Vyasa mester a Bhagavad-ghitában úgy jeleníti meg először a cselekvés jógáját, a karma jógát, mint Arjuna, a hadvezér és kocsisa, Krisna isten közötti csata előestéjén történ beszélgetést. A karma jóga középpontjában a jövőbeli boldogtalanság elkerülése érdekében való, a megfelelő időben folytatott igaz cselekedetek.

 

I.e. 200 körül írta meg Patandzsali mester a Jóga-szutrát, amely a helyes meditációhoz és a jóga gyakorlásához való útmutató. Patandzsali az első jógával kapcsolatos írás szerzője, a csita-vrtti-nirohda kifejezéssel határozta meg a jógát, ami azt jelenti, tudatirányítás, összpontosítás.

 

I.sz. 300 körül fejlődött ki a tantrikus jóga, melynek kezdeményezője Asznga, ő egyesíti a jóga gondolatiságát és a gyakorlatokat a megvilágosodás érdekében.

 

I.sz. 1000-1200 körül alakult ki a bhakti jóga, Ramanudzsa mester irányításával, aki Brahman, az univerzum alkotója iránti feltétlen áhítatot tanította. Az ő tanítása szerint a megvilágosodás az Isten vagy más emberek szolgálatán keresztül érhető el.

 

Isz. 1000 körül alakult ki a hatha jóga. Ez az iskola ismerte fel az ászanák és a légző gyakorlatok, a vizualizációs technikák szerepét az egyetemes tudattal való egyesülés megtapasztalásában.

Az utolsó klasszikus iskola

Az i. sz. I. évezredben születtek a mantrák – pld. szent szavak- ismétlése -és a mandalák szemlélése, mint új meditációs technikák.

 

 mandala-18126_640.jpg

A hatha jóga mai iskolái ebből az újfajta gondolkodásmódból alakultak ki

A „ha” szó jelentése nap, a „tha” azt jelenti, hold. Az elnevezés arra utal, hogy a tudat és a test összekapcsolását légző gyakorlatok és a pránajáma segítik.

Ez volta az első iskola, amely a fizikai gyakorlatokat kombinálta.

Az 1400–as években egy Szvatmárama nevű mester alkotta meg a Hathapradipikát (A hatha jóga kézikönyve).

 

Modern stílusok

 

A történelem utolsó fejezete akkor kezdődött, amikor az 1800-as években az Indiába érkezett felfedezők, tudósok elkezdték tanulmányozni és lefordítani az ősi iratokat. Az 1900-as években már az indiai jógik is beutazták a világot, hogy tudásukat továbbadják a keresőknek.

A XX. században a hatha jóga vált a legalkalmasabbnak a modern, nyugati világban ahhoz, hogy a jóga elterjedjen.

A jóga eredetileg a gyógyítást szolgálta, célja a test és a szellem diszharmóniájának megszüntetése volt, a XXI. századra az egyetemes egység felé vezető egyik út.

Az egyént korunkban még mindig a diszharmónia hátráltatja ezen az úton. A diszharmónia a test merevségében, szorongásban, valamilyen betegségben nyilvánul meg.

Évezredek során a jógik fedezték fel, hogy lehet a nyugtalan elmét lecsillapítani, a test nyújtása és óvatos mozgatása, valamint a lassú, ritmusos légzés gyakorlásával.

A lecsendesített tudatot a vizualizáció, meditáció segítségével koncentrálták.

fig-414130_640.jpg

 

A légzés és relaxáció

 

A légzés nem csak fizikai és mentális folyamat egyszerre, hanem egyfajta összekötő kapocs is a test és a tudat között. A megfelelő ütemű légzés elegendő oxigént juttat a vérbe, annyit, amennyi a test és az agy működéséhez szükséges.

Minden jógagyakorlat fontos eleme a helyes légzés, amit a jógagyakorlatok segítenek. A test nyújtása és a ritmikus légzés pihenteti a testet és az elmét.

Elménk megnyugtatására szolgálnak a tudatos légzés mellett az ászanák. Ezek elsajátítását segíti a koncentráció, amely ebben az esetben valamely fizikális dologra (testhelyzetre) való összpontosítás.

 

A jóga egyik fontos eleme a helyes légzés. A helyes légzés már maga is jógázás. Amikor helyesen vesszük a levegőt, akkor megnyugszunk, magabiztossá válunk. A légzés visszatartásakor nem tudunk összpontosítani, feszültek leszünk.

A gyakorlatok végrehajtása során a tudatos légzés eredményeképpen figyelmünk élénk lesz és a gyakorlatokat is élénken végezzük. A tudatos légzés a jelen pillanathoz visz közelebb, így kizárjuk a külső zajokat.

A légzés visszatartása természetes reflex, ezzel reagál a szervezet a veszélyhelyzetekre.

A gyakorlatok végzése során leginkább az orron keresztül vesszük a levegőt, ez megszűri azt és segít felmelegíteni, mielőtt a tüdőbe jutna.

A test nyújtásakor, kiterjesztésekor, póz felvételekor beszívjuk a levegőt, majd többnyire természetes módon következik a kilégzés, amikor lefelé irányuló mozdulatot teszünk, leeresztjük a karokat, lábakat, előre vagy oldalra hajolunk, vagy elfordítjuk az alsótestet.

A jóga gyakorlása révén egyre közelebb kerülünk a belső béke állapotához.

A gyakorlatok végzése közben érezhetjük, hogy a testünk munkát végez, de egyetlen testtartást sem szabad erőltetni.

 

Érzelem és kontroll

 

A jóga gyakorlása során előbb-utóbb csend lesz az ember életében, a test és a szellem természetes ritmusa erősödik fel, megszűnik a mentális szorongás, a koncentrált jógázás után nyugalmat érzünk.

A jóga egyik legfőbb erénye a nyugalom helyreállításának képessége.

Aki nyugodt, belső harmóniát áraszt.

Az ászanák gyakorlása magával hozza az önkontrollt is.

yoga-153436_640.png

A folyamat a test irányításával kezdődik, melyet a légzés kontrollálása követ.

Ezáltal megtanulunk összpontosítani, ellenőrzésünk alatt tartani a gondolatokat, az érzelmeket is.

Az érzelmi fejlődés ezen szakaszában megvalósul a pratjahára, az érzékek uralmától való megszabadulás.

Ez Patandzsali mester szerint a jóga ösvényének ötödik állomása.

Amikor elérjük a pratjahára állapotát, akkor készen állunk a djjána, azaz a meditáció gyakorlatára, melyen keresztül a szamádhi állapotba kerülhetünk.

Ekkor eggyé válhatunk az egyetemes tudattal vagy lélekkel, ami végső soron minden jógaiskola célja.

 

Fogalmak

Ahhoz, hogy a jógát, a jóga filozófiáját megismerjük, néhány fogalmat érdemes tisztázni:

Karma és reinkarnáció: A karma a hatás és a visszahatás folyamatát jelenti. A múltbeli cselekedetek következményei hatással vannak jelenünkre.

A jóga a belső nyugalom által segít megérteni életkörülményeinket.

 

Szamszára és nirvana: A szamszára a születés és halál körforgása. Az ebből való kiszabadulás a nirvana. A szamszára és a nirvana közti különbség felismerése egy tudatállapotváltozás eredményeképpen jön létre.

 

Maja vagy más néven illúzió: Maja az elménk által vetített káprázat, amely a múltból származik, amelyet a jelenre vetítünk ki.

 

Moksa vagy más néven vágy, ragaszkodás: A vágy és a ragaszkodás a különálló én illúziója, amely szenvedéshez vezet.

 

Ászanák: Testhelyzetek, melyek célja a testtudatosság fejlesztése. Ahhoz, hogy az elmét felszabadítsuk, szükséges feloldani a feszültségeket, melyeket a test tükröz.

A testtartások révén eljuthatunk a harmónia állapotába, erősíthetjük a gyengébb izmokat, lazíthatjuk a merev ízületeket, növelhetjük az állóképességet.

Az ászanákkal a határok kiterjesztésének az érzését nyújthatjuk, ellenőrzésünk alá vonhatjuk a pránát, az életerőt.

 

Prána: Jelentése: lélegzet, élet, vitalitás, energia, lélek.

A test finomenergiái, amelyek sokkal finomabbak, mint a fizikai test energiái.

Az ászanák gyakorlásával tisztítjuk és gyógyítjuk a testet, aktiváljuk a finomabb energiákat, ezért jótékony a hatása betegségek megelőzésében.

 

Pránajáma:A szó azt jelenti, légzőgyakorlat.

A gyakorlatok közben fontos a helyes légzés elsajátítása, ezzel növeljük a szellemi és fizikai test életerejét, harmonizáljuk életenergiánkat, fokozzuk a koncentrációt, ez hatással van idegrendszerünkre is.

Tudatos légzéssel energiával látjuk el a sejteket, fokozzuk az anyagcserét, fizikai és lelkiállapotunk jótékonyan változik.

 

Pratjáhára: Az érzékek visszahúzódása a külvilággal való kapcsolattól. Ezt a légzés szabályozásával érhetjük el.

 

Dháraná: A meditáció első foka a koncentráció. A koncentráció azt jelenti, hogy az elme megállításával figyelmünket egy pontra, egy feladatra fókuszáljuk.

 

Dhjána: Meditáció, megszűnik az idő, az összpontosítás szakadatlan.

 

Szamádhi: Felébredés, megvilágosodás, a mérhetetlen béke állapota.

 

A jóga nyolc alapvető minősége

 

Patandzsali Jóga-szútrájában a jóga nyolc alapvető minőségből tevődik össze, ezek közül kettő a jóga külső aspektusait tükrözi, három a jóga gyakorlati irányelveit írja le, az utolsó három a gyakorlatok belső szempontjait mutatja be.

 

A jóga nyolc alapelve tehát a következő:

 

I. A jáma:

A jáma egyfajta erkölcsi szabályok rendszere, amely kontrollálja cselekedeteinket, beszédünket, gondolkodásunkat, követői részéről fokozott éberséget igényel.

A jóga-szútra a jáma öt fajtáját sorolja fel:

1. Ahimsza:

Jelentése erőszakmentesség, arra utal, hogy a jógi tartózkodik mindenfajta erőszaktól, együttérzést tanúsít és tisztel minden lényt. Ez magában foglalja a testtel való törődést a jógagyakorlatok elvégzése által.

2. Szatja:

Jelentése igazság, hitelesség, helyes életvezetés, megfelelő magatartás. Gondolkodásunk és szándékaink őszinteségét feltételezi, melynek értelmében nap mint nap meg kell vizsgálnunk testi-lelki állapotunkat. Előírja, hogy meggyőződésünkkel összhangban kell megnyilvánulnunk.

3. Aszteja:

Az asztje szó szerint nem lopást jelent és a mohóság, kapzsiság kerülésére szólít fel, illetve a birtoklási vágy féken tartására, nem sóvároghatunk olyasmi után, ami nem a miénk.

4. Bramhacsarija:

A brahmacsarija a mértékletességre szólít fel az érzéki vágyaink, szenvedélyeink beteljesítésében való törekvéseinkben. Ehhez tartozik a szexuális partner gondos megválasztása, hogy nemi életünk szereteten alapuljon, hogy kerüljük a szexuális kalandokat. Mélyebb értelemben elkötelezettség az Istennel való egyesülés vágya iránt.

5. Aparigraha:

Az aprigraha is a mértékletességre szólít fel, a valódi szükségletek, a mohóság kerülése által, cél a valódi szükségeleink megkülönböztetése a hamis vágyaktól.

Hajlamosak vagyunk életünk sikerességét lemérni anyagi javaink birtoklása által, azonban ezek hajszolása nem nyújt tartós boldogságot.

 

II. Nijama:

A szó jelentése törvény, szabály. A nijama azt a fegyelmet fejezi ki, ami a cselekedetekben nyilvánul meg, az önmagunkkal kapcsolatos attitűd meghatározása.

 

Patandzsali ötöt sorol fel belőlük:

1. Szaucsa:

A fogalom tisztaságot jelent. A test, a környezet, ételeink, és gondolkodásunk tisztasága.

 

2. Szantosa:

A megelégedettség lehetőség arra, hogy megbecsüljük, amink van. De nem kell elfogadnunk a kedvezőtlen helyzetet, csak azért, hogy elkerüljük a változással járó erőfeszítéseket.

 

3. Tapasz:

A kifejezés jelentése: ég, éget. Ez az előírás arra a lángoló lelkesedésre szólít fel, amellyel a jóga gyakorlását vagy hivatásunk gyakorlását végezzük. Ehhez fegyelem, önuralom és kitartás szükséges.

 

4. Szvadhiaja:

Az önmegfigyelés előírása, ezáltal ismerhetjük meg valódi lényünket.

Ide tartozik a tudatos önreflexiót és a folyamatos tanulás is.

5. Isvarapranidhana:

Az előírás arra emlékeztet, hogy van egy magasabb erő, ami mindig jelen van, körülöttünk, bennünk. A jógaszövegek nem neveznek meg egyetlen istenséget sem, mindenki maga dönti el, melyiket tiszteli.

 

III. Ászanák:

 

Nyugaton általában a jóga fogalmán a hatha-jóga testtartásait, az ászanákat értik.

Patandzsali a Jóga-Szutrában három alkalommal említi az ászanákat, amelyek célja a test felkészítése a meditációra, ezáltal a szamadhi megtapasztalása.

Ebben az állapotban tudatunk egy pontra irányul, anélkül, hogy figyelmünk csapongana.

 

IV. Pránajáma:

 

A légzés kontroll alatt tartása, amelynek a célja az életerő gondozása.

 

V. Pratjahara:

 

Az érzékszervek lezárása a külső ingerek elől, hogy a tudat átvegye azok irányítását. Ezáltal a kívülről jövő ingerek nem zavarják meg a meditációt.

 

VI. Dharana:

A tudat összpontosítása. Ezáltal figyelmünket egy tárgyra fordítjuk, így elindulunk a magasabb dimenziók felé.

 

VII. Dhjana:

A tudat egyetlen pontra történő összpontosítása a meditáció által.

 

VIII. Szamadhi:

Az abszolútummal való összeolvadás, vagyis a megvilágosodás állapota. Megszűnik a gondolatok összevisszasága, a belső béke állapota.

(A folytatásban a jóga technikáiról olvashatsz.)

Pehl Ildikó

pszichoblogger

Programjaimról itt tájékozódhatsz:

http://tulaszemelyesen.hu/

Mozgásmeditáció

Összhangteremtő nap

Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online

Hírlevélre feliratkozás itt. 

Felhasznált irodalom:

Sárai Gábor: Alternatív mozgás és masszázsterápia (jegyzet)

Adelheid Ohlig: Luna-jóga, A termékenység és az életerő felé vezető szelíd út

Swami Satyananda Saraswati: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha

Kaczvinszky József: Kelet világossága I.-II.-III. Kötet

Godfrey Devereux: A jóga alapjai

B.K.S. Iyengar: Jóga új megvilágításban

süti beállítások módosítása