"Semmi valódit nem fenyeget veszély. Ami nem valódi, az nem létezik. Ebben rejlik Isten békéje."
A Csodák Tanítása
Arra jöttem rá, hogy néhányan a spirituális lét egyik bűntudatkeltő eszközeként alkalmazzák a karmával való fenyegetőzést.
A büntető Isten helyét átvette a büntető Univerzum, vagy mi. Mintha lenne valaki, vagy valami, amitől félni kellene.
Hacsak nem a saját lelkiismereted az, ami visszatart. De az meg ugyanúgy programokból áll össze, mint a személyiséged.
A "karmát teremtesz" kijelentés a félelemkeltés, vagy a korlátozás eszköze. Mintha egy gyereknek azt mondanánk, hogy ne rosszalkodj, mert jön a büntetés.
És, ha hiszel benne, jön is. Meg is bünteted magad. Hogyan? Bárhogy. Ha azt hiszed - mert elhiteti veled valaki -, hogy rossz fát tettél a tűzre, elkezded várni, hogy mikor jön a bünti. És amit vársz, ugye, az jönni fog.
Vagy megállítod magad, amikor valami kellemes közelítene feléd, vagy korlátozod magad, leállítod magad, mielőtt teljesülhetne valamely régóta áhított vágyad. Mert senki más kívülről nem tud korlátozni. Te érzed úgy, lehet, hogy valahol mélyen - talán nem is tudsz róla, de ha jól megnézed, akkor észreveszed, hogy hol és mikor -, hogy nem érdemled meg. És ezzel el is vágtad a beteljesülést, bármiről is elgyen szó.
Mondják azt is, hogy ha szenvedsz valamiért, akkor az azért van, "mert most törleszted a karmádat, vagyis vezekelsz, akár ebben az életben, akár előző életben elkövetett bűneid miatt".
A másik fenyegetés, hogy ha ebben az életedben nem is, "majd a következő életedben fogsz vezekelni" az elkövetett bűneid miatt.
És elhiszed, és leállítod magad, nem engeded, hogy megtörténjen, amire oly sokat vártál, amiért annyit dolgoztál, ami lehet, hogy már csak egy lépésre van tőled, és nem lépsz.
A büntetéstől való félelmet használjuk arra, hogy megakadályozzunk másokat bizonyos cselekedetek végrehajtásában. Mintha lenne hozzá bármi közünk. Mintha ez visszatarthatna bárkit bármitől is.
Persze, ennek is van visszatartó ereje, de ha attól való félelmedben, hogy hibát követsz el, vagy valami rosszat teszel, vagy hogy vissza fogod kapni, nem mersz megtenni valamit, korlátozod magad, félelemben élsz, igazából nem is élsz.
A keresztény vallás azt mondja: Már minden meg van bocsátva.
Én azt mondom: Nem tudsz hibázni. Nem tudsz vétkezni. Nincs bűn és nincs bűnös sem.
Sőt, azt is mondom, hogy nincs karma. Sőt, azt mondom, nincs, aki karmát gyártana.
Ha a belső etikád nem hagyja, hogy megtegyél valamit, úgysem teszed meg. De ha meg akarsz tenni valamit, ne a büntetéstől való félelem tartson vissza.
Mert ahol félelem van, ott nincs szeretet. És ha valamilyen cselekedetben nincs szeretet, a fene megette az egészet. Az úgysem ér semmit.
Szerintem.
Pehl Ildikó
Nézz körül a blogomon is.
Várlak szeretettel az áprilisi Belső Gyermek Tréningen.
A hírlevelemre itt tudsz feliratkozni.
