Ha bátor lennél, akkor megállnál a lábadon egyedül is. Nem "valakinek a valakije"-ként próbálnál érvényesülni, így szerezve figyelmet, pozíciót, rangot, zsebelnéd be a "sikert", elismerést, amiért nem dolgoztál meg.

Ha erős lennél, nem mondtál volna le önmagadról (az álmaidról, az életedről, a gyerekeidről). Hisz tudod, nélküled, a te engedélyed nélkül semmi sem történhet veled. A te életed a te felelősséged, az is, ami zajlik benne. Tudom, mindig van magyarázat, mindig van másik, aki hibás, mindig van kifogás. Nem tehettem róla, a körülmények, igen, könnyebb a mártírt játszani, a felelősségvállalás nehezebb, az a bátrak erénye.

Ha okos lennél, nem hinnéd el a hazugságot. Nem áltatnád magad és nem ragaszkodnál a saját magad által kreált álomvilághoz.

Ha szeretnéd magad, nem hagynád, hogy megalázzanak. Sem szavakkal, sem cselekedetekkel. Nem maradnál benne egy olyan kapcsolatban, ahol sokszor megcsalnak. Mert amikor becsapnak, hazudnak, megcsalnak, akkor megaláznak, akkor nem tisztelnek, nem szeretnek.

Ha tisztelnéd magad, nem alázkodnál meg, nem adnád el magad a látszólagos biztonságért. Mert mindegy, hogy egy sarkon strichelsz, egy kocsmában árulod magad egy italért, valakinek az ágyában kurválkodsz, vagy egy legális kapcsolatban adod el magad, ez csak helyrajzi kérdés.

Ha lenne önbizalmad, akkor nem másoktól várnád a megerősítést. Akkor nem bújnál tetszetős szerepek mögé.

Ha elégedett lennél, nem kompenzálnál.

Ha magabiztos lennél, nem bizonygatnál és nem vagdalkoznál. Nem mérnéd magad másokhoz.

Ha nem lennének kétségeid, nem mástól várnád a biztonságot, biztonságban éreznéd magad egyedül is és bíznál magadban.

Mindegy, hogy mit mutatsz a világnak, te tudod, hogy mi igaz és mi nem. Magadat nem tudod becsapni.

Lehetsz egyszerre riherongy és úrinő?

Lehetsz egyszerre dühöngő őrült és tiszta tudatú bölcs?

Lehetsz ártatlan bárány és bosszúszomjas repedtsarkú?

Lehetsz, csak ismerd el, hogy most az van. Legalább magad előtt. Tudd, hogy mindegyik egy szerep. Vállald fel, hogy éppen melyik szerepet játszod. Semmi baj a szerepekkel addig, amíg nem nősz hozzá az egyikhez, azt gondolván, hogy te az vagy.

S ha játszod, ne tagadd le, csak azért, hogy megfelelj, ez az igazi őszinteség, nem a képmutatás.

És ne feledd! Mindig van választás. Mindig. Amikor azt hiszed, hogy nincs, akkor is van. Amikor nem választasz, akkor azt választod.

Érted? 

Vagy hiányzik még valami, hogy megértsd? Hiányzik egy fontos momentum?

Tudod, mit jelent a szabadság?

Nem szabadosságot, nem azt, hogy becsapok másokat, nem azt, hogy bármit megtehetek büntetlenül, nem azt , hogy átgázolok másokon, nem azt, hogy semmibe veszem, kigúnyolom a másikat, nem azt, hogy azt teszek, amit akarok, nem azt, hogy eljátszom, ami nem vagyok, nem azt, hogy álarcok mögé, szerepekbe bújok, nem azt, hogy nem dolgozom, mert valaki más tart el engem.

Tudod, mit? Lehet, hogy ez is egyfajta szabadság.

Igazad van. Neked is.

Onnan, ahonnan te nézed, neked is igazad van. Az anyagba ragadva, korlátok közé szorítva, indulataid által vezérelten élsz, onnan tudod felfogni a szavak értelmét. Félelemtől beszűkült tudatod, szűk szókincsed szűklátókörűséget eredményez.

Mások szavait szajkózod, bölcs tanítókat idézel, de nem rendelkezel azzal a tudással, ami a szavak mögött rejtőzik. A bölcs szavak, idézetek is tartalom nélküli üres frázisok olyan embertől, aki nem ismeri a szavak mögött megbúvó tapasztalatot, a szavak mélyebb értelmét, a mondanivaló jelentéstartalmát.

Szavaid olyan nyilak, amelyek a célba érés előtt a semmibe hullanak, elfújja őket  a szél, szándékod lendület nélküli, erőtlen puffogás. Felszínes vagy, frázisokkal és közhelyekkel dobálózol, de sosem jártál az igazság közelében.

Ha tágítod a tudatod, bővíted a szókincsed, tanulsz, hogy megtaláld a saját szavaidat, lehetsz eredeti. 

Ha utánzol, még nem vagy valódi, még hiányzik valami. A valódi tudás, a mélység valami olyasmi, amit nem lehet sehol sem olvasni, sem meghallgatni, sem mástól megkapni.

Azt neked, magadnak, magadból kell meríteni.

Ha bátor lennél, igazat mondanál. Magadnak. Ha bátor lennél, őszinte lennél. Legalább magadhoz.

Aki bátor, nem fél igazat mondani másnak sem.

Tudom, a szembenézéshez erő kell.

Neked megy?

Pehl Ildikó

pszichoblogger