Mindig mástól várod, hogy megmondja neked, milyen vagy? Mindig mások visszajelzésétől teszed függővé magad? Arra vársz, hogy elfogadjanak és szeressenek? Mindig ennek megfelelően viselkedsz?

Amíg mások visszajelzésétől teszed függővé a viselkedésedet, addig nem lehetsz önmagad.

Addig egy dróton (az elméd által) rángatott rongybábu vagy.

Mi lenne, ha megnéznéd te saját magad, hogy milyen vagy valójában?

Nézd meg, hogy ki vagy te

• a szerepeid,
• az álarcaid,
• a viselkedésed,
• a neved,
• a címed,
• a rangod,
• a feleséged,
• a férjed,
• a szüleid,
• a gyermeked,
• a véleményed,
• az érzéseid,
• a félelmeid,
• a fájdalmaid,
• a tanult minták,
• a tapasztalataid,
• az emlékeid,
• a történeted nélkül?

Amikor majd ráébredsz, hogy mindezek nélkül ki vagy te, nem lesz szükséged rá, hogy valaki más mondja meg neked, hogy ki vagy és milyen legyél. Nem fogsz a többiek visszajelzésére várni, hogy eldöntsd, milyennek kell lenned, hogy elfogadjanak. Nem akarsz megfelelni az elvárásoknak és nem akarsz „viselkedni”, mert nem lesz rá szükséged.

Ez óriási szabadság.

Pehl Ildikó

pszichoblogger

http://tulaszemelyesen.hu/