Van olyan élethelyzet, amivel nem tudsz megbirkózni.

Nem tudsz mit kezdeni a helyzettel, amikor elborít egy ismerős érzés, amiről azt sem tudod, honnan jön.

Egyszer csak ott terem, benne vagy, és olyan elementáris erővel visz magával, hogy sem észrevenni, sem megállítani nem tudod. Tehetetlenül rángat, mint egy rongybabát.

Egyszerre eltűnik minden okos érv, gondolat, sehol sincs a tudatosságod. Egyszerűen csak megtörténik, magától.

Fejlődtél már eleget, tanultál már magadról, ismered a személyiségedet, a magas tudatállapotokat, jártál már a túlon is túl, voltál már mindenféle terápián, túl vagy sok-sok tréningen, de van, amikor minden hiába.

Újra és újra benne találod magad abban az ismerős helyzetben.

Újra lejátszódik a régi sztori, megtörténik minden, a szereplők eljátsszák a szerepeiket, talán egyik-másik szereplő változik, vagy a helyzet egy kicsit más, de te ugyanúgy reagálsz.

Belül zajlik egy réges-régi emlék, ami újraírja önmagát.

Automatikusan elindul benned valami, és nem tudod leállítani, a többiek pedig statisztálnak hozzá.

Reméled, hogy most más lesz, most sikerül felülemelkedni, megoldani, másképp reagálni, de hiába. Mindent tudsz, értesz, előre látod, hogyan lesz, mi történik majd, látod, hogy a szereplők mit tesznek, mit mondanak, hogyan csapnak be, hogyan hazudnak neked, hogyan állítanak félre, hogyan árulnak el, hogyan választanak valaki mást oda, ahol neked kellene lenned.

Te meg csak tűrsz, elviselsz, félreállsz a sajgó sebeidet nyalogatva, ahogy régen.

Hiába a tapasztalat, a régi események felelevenednek. Még nem tudod, hogy csak benned.

Nem számít, mit érzel, mit tudsz, hogy szeretsz, nem vagy elég, nem vagy elfogadható, nem vagy szerethető, amit te adsz, aki te vagy, pont nem jó.

Benne vagy a cselekményben. Most nem tudod feladni, most még fontosabb, mint eddig bármikor. Most még nem lehet, most a végére kell járnod. Felemelt fejjel, nyitott szemmel, érteni akarod, mi miért történik.

Azután egyszer csak benned születik valami újjá, ami felülírja a régi históriát.

Észreveszed, hogy most nem az van. Most egészen más. Ez a kapcsolat most valódi. 

Most elmondhatod, mit is szeretnél valójában. Meghallgatnak, figyelnek rád, akarhatsz, kívánhatsz, nem kell tűrnöd, nem kell elviselned, nem kell viselkedned, kimondhatod, ami a szívedet nyomja.

A hajdanvolt mesének vége. Idejétmúlt eseménysor csupán, már nincs hatalma fölötted.

Lehetsz önmagad.

Pehl Ildikó

Nézz körül a honlapomon is, a programok menüpont alatt megtalálod az aktualitásokat.

Belső Gyermek Csoport lesz áprilisban.

Önismereti Kommunikációs Munkafüzet megvásárolható itt.

Hírlevélre feliratkozás itt.