Hiába érzed, hogy benne kéne maradnod egy kapcsolatban, nem vagy képes rá.
Hiába tudod, hogy együtt kéne lennetek – még ki is mondtad: Te lennél a hozzám való. – képtelen vagy maradni.
Hiába érzed, hogy közöd van hozzá, hiába tudod, hogy szeret, s hiába szereted, hiába tudod, milyen jó lenne együtt, te nem bírsz maradni.
Ebben a találkozásban a másik jobban tud szeretni. Ezt pedig nem tudod elviselni, nem tudsz benne maradni a kapcsolatban, mert valami nem engedi. Nem tudod megmondani, mi űz el onnan, mi az, ami zavar, mitől érzed magad rosszul, nem tehetsz róla, menned kell.
Azt érzed, hogy valami nem jó, nem tudod, mi az, nem érted még te magad sem, mert nem tudod, hogy ilyenkor csak az történik, hogy hű maradsz az édesanyádhoz.
Hiába mondaná bárki, hogy maradj, amikor éppen menni akarsz, senki sem tudna visszatartani, mert nem árulhatod el az édesanyádat.
Nem tudod elfogadni a másfajta szeretetet.
Pedig lehet, hogy éppen arra lenne szükséged, hogy benne maradj egy kapcsolatban, hogy merd elfogadni a másfajta szeretetet, merj érezni, hogy megkapd végre azt, amire már olyan régóta vágyakozol.
Csak azt kéne, hogy benne maradj, vagy menj vissza oda, ahonnan elmenekültél.
Ha van még hova.
Pehl Ildikó
pszichoblogger
Kreatív Önismereti és Kommunikációs Műhely online
Hírlevélre feliratkozás itt
