"Ha valaki keresztezi az utunkat, mindig hordoz valamilyen nekünk szóló üzenetet. Véletlen találkozások nincsenek."
James Redfield
Nincsenek véletlenek.
A fővárosból vidékre utazol, a vidéki kisváros bevásárlóközpontjának földszintjén, a Vision Express üzletéből kilépve balra nézel, és azt látod, hogy ő közeledik a folyosón.
Pont akkor, pont arra, pont ott. Mintha előre megbeszéltétek volna. De nem. A Nagy Rendező rendezte így.
Amikor te meglátod, pont akkor vesz észre ő is. Csak mosolyogsz. Nem tudod leplezni az örömödet és nem is akarod. Örülsz neki, ahogy ő is neked. Nézed, ahogy közeledik feléd.
Az arcán meglepetés, csodálkozás és a leplezetlen öröm, hogy lát téged. Odasétál hozzád, le sem veszi rólad a tekintetét. Mosoly ül az arcán, a szeméből sugárzik a derű.
Megáll előtted, kérdőn néz rád:
- Hogyhogy itt vagy? Mit csinálsz itt?
- Erre volt dolgom - válaszolsz zavartan.
- Örülök, hogy látlak - mondja ő, s te tudod, hogy így van. Boldog vagy, hogy újra láthatod.
Hiszen tudod, hogy véletlen találkozások nincsenek.
Haragszol. Megbántasz. Aztán szenvedsz attól, hogy bántottál. Elfordulsz és azon tépelődsz, hogy miért tetted ezt. Nem érted. Magányos vagy. Kegyetlen, de magaddal a legkegyetlenebb.
Bántod magad, nem állsz le az önostorozással, szabotálod az egész életedet.
Azután újra megbántasz. Majd bántasz mást is. Megint fájdalmat okozol. Magadnak is és annak is, aki szeret. Annak is, akit szeretsz. Legfőképpen annak, akit szeretsz.
Azután jön a bűntudat.
Mert el akarod üldözni. Véded magad. Hogy mitől félsz? Nem is tudod, hogy félsz.
Attól félsz, hogy ártasz annak, akit közel engedsz magadhoz. Ezért nem engedsz közel senkit.
Meg akarod védeni magadtól. Mert figyelsz rá, szereted, óvni akarod.
Életünk során feltehetően mindannyian éreztük már a kirekesztettség állapotát.
Nem szeretjük érezni, mert félelmetes és fájdalmas érzés. Megbántanak és azután mi is megbántunk másokat.
Elfojtjuk a félelmetes, fájdalmas érzéseket, élményeket, és ezért szembejönnek. Amivel nem tudunk mit kezdeni, azt kivetítjük, és úgy találkozunk vele. Hogy más szemmel nézzünk rá.
Amit kirekesztesz, az ellened fordul, pont azért, mert elutasítod, nem akarsz szembenézni vele. Bántani fog. A gondolataidban ölt testet, és azt mondja majd, nem vagy elég jó. Hogy neked nem lehet. Az önmagadba vetett hited meginog, a reményeid szertefoszlanak.
Nem tudsz beszélni róla, csak feszít belül, szorongsz és kimerülsz. Nincs kapcsolatod önmagaddal.
