Pehl Ildikó blogja

Túl a személyesen

Az utcán kéregetők is emberek

2014. május 18. - Pehl Ildikó

Ülök a Toyotában, a lámpa épp pirosra vált, előttem négy vagy öt autó áll. A vezetőülés felőli oldalon elindul egy nő a kocsik mellett, a kezében egy kartondarab, valami szöveggel. Megáll a vezetők mellett egy pillanatra, aztán jön tovább.

Nem adok mindenkinek pénzt, aki kér, de azért ritkán szoktam. Amikor úgy érzem.

het14

Ahogy közeledik, látom, hogy talán 35 körüli. Vékony, fáradt, szomorú a tekintete, tiszta a ruhája. Nyúlok a táskámért, oda sem nézek, belemarkolok az aprópénzbe, számolatlanul nyújtom felé, ahogy odaér mellém. A tenyerébe teszem, látom, hogy az is tiszta. Ránézek és azt mondom: Szép napot!

Ő visszanéz rám, áll ott egy darabig, motyog valamit, nem is értem, hogy mit, de a szemében hála. Nem azért, mert pénzt adtam neki, hanem azért mert egyenrangú emberként néztem rá.

http://tulaszemelyesen.hu/

Kép: http://dia.osaarchivum.org/public/index.php?fs=2149&search=2&page=2&thumbnail=1

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tulaszemelyesen.blog.hu/api/trackback/id/tr767137835

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.