Pehl Ildikó blogja

Túl a személyesen

Élménybeszámoló

2012. május 22. - Bagoly36

 

Jó néhány éve járok az önismereti úton.
Többször voltam már tűzön járáson és mondhatom, mindig más volt, mindig kaptam valami többet, valami újat. Minden ilyen élmény után új lendületet, új fordulatot vett az életem.

Az idei évben a tűzön járás (igazából égő parázson járás) az indián izzasztókunyhóval együtt olyan tapasztalat lesz, amely véleményem szerint egyedülálló, nem mindennapos élmény.
Ez valódi tapasztalat, nincs mellébeszélés.

Talán egy kicsit furcsa, hogy ilyesmiről írok, de úgy érzem, ez egy új lehetőség arra, hogy letegyük a múltat, a múlt terheit, amiket már nem akarunk tovább vinni, a béklyóinkat, a félelmeket, azokat a visszatartó erőket, amelyeket cipelünk magunkkal, és amelyek megakadályozzák, hogy boldoguljunk, hogy megvalósítsuk azt, amiért születtünk.
Itt az ideje a megbocsátásnak, itt az ideje az új engedélyeknek.
Talán hihetetlenül hangzik, de én tudom, hogy ez most egy olyan, semmihez nem hasonlítható tapasztalat lesz, egy olyan új élmény, amely hozzásegít ahhoz, hogy mindezt meg tudjam tenni.

Amikor először mentem át a tűzön, nagyon féltem, de nagyon bíztam. Magamban, a vezetőmben és a folyamatban.
A felkészítés során, amikor gyűjtöttük a fát, készítettük elő a terepet, különböző gyakorlatokat végeztünk, már biztos voltam benne, hogy sértetlenül megyek át a parázsszőnyegen.
Nem tudtam, hogyan fogom megtenni, de amikor ott álltam a parázsszőnyeg előtt, nem volt bennem félelem, csak elszánás. Amikor elindultam, már tudtam, hogy nem én teszem, amit teszek, hanem valami visz. Valami, amire bármikor rábízhatom magam. Amikor átértem a másik oldalra, olyan érzés volt, mintha mázsás súlyok gördültek volna le rólam. A felszabadult öröm, szabadság és megkönnyebbülés érzése. Onnantól fogva tudom, hogy bármit meg tudok tenni, bármire képes vagyok, amire elszánom magam.

Az égő parázson csak tiszta szívvel, bizalommal, félelem és gondolatok nélkül lehet átmenni és akkor nem éget.

Mert szükség van a gyakorlati tapasztalatokra is, amelyek által gazdagodhatunk.

Mert senki nem adhat többet a saját tapasztalatnál!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tulaszemelyesen.blog.hu/api/trackback/id/tr644531512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.