Pehl Ildikó blogja

Túl a személyesen

Megvilágosodás Intenzív Elvonulás

2011. december 01. - Bagoly36

 

Mi az a Megvilágosodás Intenzív Elvonulás?
Tulajdonképpen egy technika.
Charles Berner amerikai kommunikációs szakember dolgozta ki, miután behatóan tanulmányozta a Zent. A felébredés egyik útja, amelyben benne lehet a terápia, a meditáció és a megvilágosodás.
 
A résztvevők a diád (kontemplatív kommunikációs technika) gyakorlatok során egymással szemben helyezkednek el, valamilyen meditációs ülésben. A gyakorlat kb. 45 perces, ez idő alatt felváltva adnak egymásnak instrukciót a felek. A leggyakoribb a „Mondd meg nekem, hogy ki vagy te?” koan.
 
A koan eredeti jentése „nyilvános közlemény”. A zen koan egy szellemi feladat.
A zenben ez lehet egy szútra részlete, egy fogalmazás, vagy részlet egy szabályból, egy zen tapasztalat vagy egy történet a mester életéből. Ezeknek a célja, hogy egy magasabb igazságra irányítsák a figyelmet. Némelyik zen-irányzatban a koan egy tradicionális mondás, amelyre egy bizonyos módon kell válaszolnia a tanítványnak.
A koanra azonban nincs válasz. Az intellektus ehhez kevés (vagy sok? :-)).
A koan célja, hogy a racionális gondolkodás által az elme kimerültsége elhozza a spontán felismerést, az áttörést, a rádöbbenés élményét.
A koant már a X. században alkalmazták a mesterek.
 
Aki a koant kapja, csukott szemmel befelé figyel (kontemplál, azaz, meditatív állapotban a kérdésre fókuszál – nem gondolkodik, a kérdésre érkező válasz a gondolkodásnál mélyebb rétegekből jön).
A kontempláló fél ezután kommunikálja, amit ennek eredményeképpen átélt, vagy amire rájött, szavakkal, gesztusokkal vagy ahogy ott és akkor ki tudja fejezni magát.
A másik, aki a koant adta, ezalatt teljes figyelmét adja a kommunikálónak, mindenfajta visszajelzés nélkül.
Ez teszi lehetővé az őszinte, tiszta kommunikációt.
A lezárás után cserélnek, az eddig kommunikáló fél adja meg a koant a másiknak.
Amilyen egyszerű ez a technika, olyan mély felismeréseket hozhat, akár a megvilágosodás élménye is megtapasztalható ennek a technikának a segítségével.
 
Amikor először elmentem egy három napos elvonulásra, ez Balatonöszödön volt, még 2000-ben. Már nem emlékszem pontosan minden részletre. Kelemen Móni tartotta, lelkes amatőrök - mint amilyen én voltam - és profik részvételével. Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt, mert egészen addig soha nem volt alkalmam tudatosan csak önmagamra figyelni. Nehézséget okozott a hosszú egy helyben ülés és az, hogy egyfolytában a velem szemközt ülő szemébe nézzek. Főleg akkor, amikor én kommunikáltam, mert akkor még nehéz volt úgy önmagamról beszélni, hogy azt mondom, köntörfalazás nélkül, ami éppen van és úgy, ahogy jön.
 
De a végén azt éreztem, hogy egy csomó tehertől szabadultam meg a kimondás által és egy eufórikus boldogságérzés kerített hatalmába, amely még sokáig velem volt. Emlékszem, amikor mentünk hazafelé, már Budapesten, a metrón, sokan megnéztek, mert egyfolytában csak mosolyogtam. Nem bírtam abbahagyni, csak örültem annak, hogy vagyok.


 

A bejegyzés trackback címe:

https://tulaszemelyesen.blog.hu/api/trackback/id/tr973428889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.