Pehl Ildikó blogja

Túl a személyesen

Túl a személyesen

Szeretőből feleség?

2015. február 08. - Pehl Ildikó

Ki tudja. Talán az leszel. S reménykedsz, hogy az majd jó lesz neked.

Hiszen megküzdöttél érte. Megszenvedtél érte. Megkínlódtál érte.

De megérte. Ott feszítesz mellette a fotókon, bizonyítani tudod, milyen jól megvagytok. Boldogság? Jó lenne!

Francois Boucher: Madame Pompadour portréja, 1756

Francois Boucher: Madame Pompadour portréja, 1756

Lássuk csak, hogy is volt?

Hagytad, hogy elsodorjanak az események, elfogadtad, ami az öledbe hullott.

Először a másik két szeretőt kellett kiütni a nyeregből, azután jött még három ribanc, akik nem akarták tudomásul venni, hogy ti összetartoztok. Nem tudhatod, hányan voltak még, akikről nem tudsz.

De az nem is baj. Elég volt feldolgozni ezeket is.

Rájuk öntötted a mérgedet, az összes elfojtásodat, kiengedted a dühödet, kinyilatkoztattad a fájdalmadat. Válogatás nélkül dőlt belőled a szitok, a verbális bántás minden formáját bevetetted, hogy ne fájjon. Rémült voltál, kétségbeesett és szégyellted magad.

De fegyvertelenek voltak veled szemben, esélyük sem volt, nem tudhatták, hogy te tudod azt, amit ők nem.

Kisírtad magad és ment minden tovább, mintha mi sem történt volna.

Senki nem látja életed kulisszatitkait. Senki nem lát a zárt ajtók mögé, nem tudják, mi zajlik otthon. Nem ismerik a drámát, ami a színpad mögött játszódik.

Mindenki azt látja, amit látni akar, vagy amit láttatni akarnak vele.

Nem teregetnéd ki az igazságot sosem.

Nem tudják, hogy a férfi, aki látszólag veled van, visszamenne a régihez.

Csak azt látják, hogy néha átrendeződik a helyszín, karácsonykor megjelenik egy-két gyerek, hol a tiéd, hol az övé.

Ha visszamehetnél az időben, sosem kezdtél volna ezzel a szélhámos, megbízhatatlan, érzelmi analfabétával.

De most összeszorítod a fogad és harcolsz, a világgal, a hatóságokkal, a bírósággal, a többi nővel és vele.

Tudod, hogy nem marad veled, csak azt nem tudod, meddig marad.  Mit is mondott? Ad hoc jellegű a kapcsolat. Nem is érted, ez mit jelent. Kinek kell ez?

Te nem ezt akartad. De a körmödet belemélyeszted a tenyeredbe, kussolsz, nem sírsz, csinálod tovább. Smink, frizura, mosoly és mehet a színjáték.

Játszol tovább, de mit tehetnél? Hova mehetnél? Kell a pénz, a látszólagos biztonság.

A lopott órák, szenvedélyes ágyjelenetek helyét a hétköznapok rutinja váltotta fel.

Ma már neked kell féltened a pozíciódat, de te felkészültél, ismered a titkos szerető szerepét, résen vagy és nem engeded, hogy bárki is megingassa a helyedet, amiért annyit küzdöttél.

S te félsz attól, hogy egyszer csak úgy érzi, semmi nem változott az életében, csak a helyszín és a szereplők. Olyanná váltál, mint ez előző, a féltékeny feleség.

Erőltetett mosolyra húzott szád fölött szomorú a tekinteted, ott van benne a mélységes hiányérzet. Az ő szemében is ott a tehetetlen szomorúság. Menne vissza, de ő már nem kell.

Életed prózai, felszínes, tele közhelyekkel. Most a lelkiismereteddel és a bizonytalansággal küzdesz, de ez még mindig jobb, mint a magány.

Szerelem, szeretet, vagy egymásrautaltság? Ki tudja?

Vajon változik-e valaha?

Várod, hogy valami vagy valaki legalizálja a szeretőből lett, ingatag státuszodat.

Mert szeretőből ritkán lesz feleség. Olyan, akit tisztelnek.

Leszel-e szeretőből feleség? Kiemelkedtél a megbélyegzett státuszból, élettárs lettél, de ez neked nem elég, a társadalom által elfogadott, legális kapcsolat kell.

De tudd! A szeretős történetek ritkán végződnek happy enddel.

Pehl Ildikó

pszichoblogger

Kapcsolódó cikkek: Szerelem? , Bizalom, Szex vagy szerelem?

A bejegyzés trackback címe:

https://tulaszemelyesen.blog.hu/api/trackback/id/tr167137811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása